Így halt meg Gizella királyné, Szent István király felesége, nem véletlen titkolják
István halála után nem volt egyszerű élete.
Szent István és Bajor Gizella
Szent István alakja szinte összeforrt az államalapítással és a kereszténység felvételével, ám felesége, Gizella királyné jóval halványabban él a köztudatban - pedig szerepe lényegesen jelentősebb volt annál, mintsem pusztán a király hitveseként említsük.
István feleségeként Veszprémben rendezte be központját, templomokat alapított, apácakolostort hozott létre és gondoskodott arról, hogy a kereszténység ne csak politikai döntés, hanem a mindennapok része legyen.
A híres hímzőműhely is az ő nevéhez fűződik, ahol a hagyomány szerint a koronázási palást készült.
Magyarország legkülönlegesebb része ma Oroszországhoz tartozik, így hívják a borzalmas szigetet
Olvass tovább...
István halála után minden megváltozott
István 1038-as halálával Gizella helyzete gyökeresen megváltozott. Az új uralkodó, Orseolo Péter (az idei augusztus 20-i ünnepségek híres Áruló Pétere) fenyegetve érezte magát Gizella befolyásától, ezért mindent megtett, hogy háttérbe szorítsa: elvette birtokait és lényegében fogságban tartotta Veszprém várában.
A királyné, aki éveken át építette a keresztény magyar udvar kultúráját, ekkorra már nem rendelkezett valódi hatalommal, egyedül maradt a hatalmi harcok közepette.
Péter bukása után sem talált stabil támaszra, a politikai viszonyok kiszámíthatatlansága pedig végül arra késztette, hogy elhagyja Magyarországot és visszatérjen szülőföldjére.
Megtalálták a világ legjobb helyét, Magyarországon van, te sem ismered, pedig lenyűgöző
Olvass tovább...
A halála és az utókor emlékezete
Gizella a passaui Niedernburg bencés kolostorában telepedett le, ahol végül apátnő lett. Élete utolsó éveit csendben, szerény körülmények között élte, távol attól az udvari pompától, amelyet egykor körülötte felépítettek.
A források szerint 1059 körül halt meg, bár a pontos dátum nem ismert. Halálát béke és visszavonultság jellemezte, élete lezárása pedig éles ellentétben állt azzal a szereppel, amelyet Magyarország történetében betöltött.
Bár hosszú időre feledésbe merült alakja, az egyház és a történetírás később újraértékelte munkásságát: 1911-ben X. Pius pápa boldoggá avatta, ezzel hivatalosan is elismerték mindazt, amit a magyar kereszténység és a korai államszervezet formálásáért tett.
Zsoldos Attila történész előadása Gizelláról:
