promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Így halt meg Gizella királyné, Szent István király felesége, nem véletlen titkolják

Így halt meg Gizella királyné, Szent István király felesége, nem véletlen titkolják

Borítókép:  Profimedia
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc

István halála után nem volt egyszerű élete.

Szent István és Bajor Gizella

Szent István alakja szinte összeforrt az államalapítással és a kereszténység felvételével, ám felesége, Gizella királyné jóval halványabban él a köztudatban - pedig szerepe lényegesen jelentősebb volt annál, mintsem pusztán a király hitveseként említsük.

István feleségeként Veszprémben rendezte be központját, templomokat alapított, apácakolostort hozott létre és gondoskodott arról, hogy a kereszténység ne csak politikai döntés, hanem a mindennapok része legyen.

A híres hímzőműhely is az ő nevéhez fűződik, ahol a hagyomány szerint a koronázási palást készült.

István halála után minden megváltozott

István 1038-as halálával Gizella helyzete gyökeresen megváltozott. Az új uralkodó, Orseolo Péter (az idei augusztus 20-i ünnepségek híres Áruló Pétere) fenyegetve érezte magát Gizella befolyásától, ezért mindent megtett, hogy háttérbe szorítsa: elvette birtokait és lényegében fogságban tartotta Veszprém várában.

A királyné, aki éveken át építette a keresztény magyar udvar kultúráját, ekkorra már nem rendelkezett valódi hatalommal, egyedül maradt a hatalmi harcok közepette.

Péter bukása után sem talált stabil támaszra, a politikai viszonyok kiszámíthatatlansága pedig végül arra késztette, hogy elhagyja Magyarországot és visszatérjen szülőföldjére.

A halála és az utókor emlékezete

Gizella a passaui Niedernburg bencés kolostorában telepedett le, ahol végül apátnő lett. Élete utolsó éveit csendben, szerény körülmények között élte, távol attól az udvari pompától, amelyet egykor körülötte felépítettek.

A források szerint 1059 körül halt meg, bár a pontos dátum nem ismert. Halálát béke és visszavonultság jellemezte, élete lezárása pedig éles ellentétben állt azzal a szereppel, amelyet Magyarország történetében betöltött.

Bár hosszú időre feledésbe merült alakja, az egyház és a történetírás később újraértékelte munkásságát: 1911-ben X. Pius pápa boldoggá avatta, ezzel hivatalosan is elismerték mindazt, amit a magyar kereszténység és a korai államszervezet formálásáért tett.

Zsoldos Attila történész előadása Gizelláról: