Most fagysz le, külföldön ezzel a címmel ment a mozikban az Egri csillagok, iszonyodni fogsz tőle

Az Egri csillagok titokzatos nemzetközi címe: váratlan döntés, amely máig kérdéseket vet fel

Kevés magyar film vált akkora legendává, mint az egri vár ostromának történetére épülő, minden generáció számára ismerős Egri csillagok adaptáció. A forgatásról mára rengeteg érdekesség kering, mégis van egy tény, amelytől sokan még most is meghökkennek: a film külföldre kerülve teljesen más néven hódította meg a mozikat.

Az érdekes címet annyira váratlan módon publikálták, hogy a magyar nézők már akkor megdöbbentek, amikor az első plakátok előkerültek.

Hogy miért pont az a bizonyos cím lett a nemzetközi cím, arra többen is próbáltak magyarázatot találni, de biztos válasz sosem született.

A megnevezés végül több országban is meghatározóvá vált, és a külföldi filmrajongók is a cím szerint ismerték meg a történetet.

A film alapját adó, Gárdonyi Géza tollából íródott regény a magyar kultúra egyik tartópillérének számít a mai napig. Maga az író a történelem és a dráma elemeiből építette fel olyan módon, hogy ma is mindenki számára érthető maradjon. Gárdonyi leírásai annyira részletesek és plasztikusak, hogy a filmesek szinte kész látványterveket kaptak a regényből.

A csatajelenetek felépítése, a vár mindennapjainak ábrázolása és a szereplők jelleme is pontos útmutatót adott a forgatócsoportnak. Ezért érződik minden jeleneten az író alapos kutatómunkája és drámai érzéke – mintha a film csak életre keltette volna azt, amit Gárdonyi már papíron megkomponált.

Felépített vár és több ezer statiszta: ennyire grandiózus volt az Egri csillagok forgatása

Az alaptörténet regény formában is óriási hatást gyakorolt a közönségre, hiszen már az 1923-as első adaptáció is a mozivászonra vitte. A hangosfilmes változat azonban tovább mélyítette a történet drámaiságát. A regény jelentőségét az is mutatja, hogy a mai napig tanítják az iskolákban.

A film egyik különlegessége a díszletek megépítése volt. A forgatást rengeteg helyszínen rögzítették, a tengerparti jelenetek egy részét a Balatonnál, más részeket Bulgáriában vették fel. Pilisborosjenőn egész várat építettek, ahol a híres egri ostrom jeleneteket forgatták.

Az egri vár másolata a mai napig fellelhető a település határában. A munkálatok során több ezer katona működött közre, hiszen a török sereget a Magyar Honvédség sorállományából válogatták össze.

Még a távoli jelenetekben is ügyeltek a részletekre, bár ott a tömeghatás miatt felfújható lufibábuk is szerepet kaptak. A török sereg mozgatása így vált látványossá, és a mai nézők számára is erőteljes képet fest a csatatér hangulatáról.

A kulisszák mögött rengeteg apróság történt. A fokokról leöntött, feketének látszó szurok például jéghideg volt, hiszen szárazjéggel készítették a bugyborékoló hatást. A forgatásra külföldről érkeztek tevék, amelyek közül három végül a budapesti állatkertben talált otthonra.

A „karórás statiszta” legendája és a színészek népszerűsége: miért maradt kultuszfilm az Egri csillagok?

A stáb tagjai között óriási barátságok születtek, a színészek pedig példátlan népszerűségre tettek szert. Sinkovits Imre, Ruttkai Éva, Zenthe Ferenc és Latinovits Zoltán játékát ma is elismerés övezi. A levelek számát tekintve elképesztő adat, hogy Benkő Péter és Kovács István több mint 50 ezer rajongói üzenetet kaptak egyetlen nyáron.

A forgatás körül azonban mindig is élt egy híres városi legenda. Sokan hitték, hogy a filmben feltűnik egy karórát viselő statiszta, de a felvételeket visszanézve kiderült, ilyen jelenet nem volt. A téves hír egy fotó miatt terjedt el, amelyen az egyik szereplő a forgatáson még viselte saját óráját, de a kamera előtt már le kellett vennie. A történet így megmaradt érdekességnek, de valós bakinak nem nevezhető.

Meglepő néven ismerték külföldön az Egri csillagokat – így futott be a nemzetközi mozikban

A film öröksége máig erős. Az egri történet minden évben visszatér a közmédia csatornáira.

A produkció időtállóságát az a tény is alátámasztja, hogy több mint 18 millió jegyet adtak el rá.

A magyarok számára a nemzeti identitás része lett, a külföldi nézők pedig a kulissza mögé pillantva ismerhették meg a magyar kultúrát, teljesen más szemszögből. A kulissza titkai azonban nem értek véget, hiszen az MTVA Archívuma még ma is új részletekkel szolgál a forgatásról.

És itt érkezünk el ahhoz a ponthoz, ahol a film külföldi útja igazán érdekessé válik: a történetet több országban Talizmán címen mutatták be.

A különleges cím választása azzal az indokkal magyarázható, hogy a 60-as években a külföldi filmforgalmazók gyakran átnevezték a kelet-európai filmeket, hogy „egzotikusabb” vagy egyszerűbb, kaland-orientált címet kapjanak. A másik magyarázat, hogy azért vetítették Talizmán címen, mert a külföldi piac számára egy rövid, misztikus, jól eladható, nemzetközi közönség számára is érthető címre volt szükség – és ez a szó sokkal jobban működött a marketingben, mint az “Egri csillagok” eredeti, kulturálisan kötött elnevezés.

A Talizmán ezt az elvárást tökéletesen teljesítette.

A vetítés újra képernyőre kerül: az első rész augusztus 27-én, a második rész augusztus 28-án látható a Duna csatornán. Az élmény így újra átélhető, és a nézők ismét megcsodálhatják azt a világot, amelyet Gárdonyi örökre bevésett a magyar kultúra történetei közé.

Az alábbi videóban pedig az eredeti, az 1968-ban forgatott "Egri Csillagok" film digitális felújított változata látható:

Forrás: Híradó