Az oroszok miatt át kellett írni a magyar iskolai tankönyveket, egyetlen szám változott meg azonnal

Az Északi-Középhegységben található hazánk legmagasabb pontja, a Kékes, azonban arról, hogy milyen magas, megoszlanak az adatok.

Hány méter magas?

Erre a kérdésre meglepő, de általában két válasz is érkezik, nem nagy eltéréssel. 

1014 vagy 1015 méter szerepel a tankönyvekben.

Ez pedig attól függ, hogy ki, mikor tanulta Magyarország legmagasabb pontját földrajzból.

Melyik a frissebb adat?

Az 1015 méter a régebbi, az 1014 méter a frissebb adat, ami arra enged következtetni első ránézésre, hogy az évek alatt összement a Mátra leghíresebb csúcsa, azonban nem ez az igazság.

A tengerszint 1953-ban változott

A földrajzi adatok egyik legismertebb egység a tengerszint feletti magasság mérőszáma. Ennek alapján van a két fenti adat a Kékes magasságára is. A magyar goegráfusok a trianoni békeszerződésig az Adriai-tenger szintjéhez képest adták meg a hazai tengerszint feletti magasságokat. Ma már viszont egy más módszert is alkalmaznak. A Kárpát-medence legöregebb és legstabilabb képződményében, a Velencei-hegységben, Nadap község mellett található sziklában két úgynevezett szintezési ősjegy található. Az elsőt 1888-ban jelölték ki az Adriai-tenger középszintjéhez képest: a Nadap I. 173,8385 méterrel van az Adria felett, a Kékes magasságát ehhez viszonyítva számolták 1015 méternek egészen 1953-ig.

Aztán jöttek az oroszok

A szocialista blokk országainak - azaz a Varsói Szerződés és a KGST tagállamainak, így Magyar Népköztársaságnak sem volt választása bizonyos dolgokban.

Ezért is kellett 1953-ban átállni a szovjetek által használt tengerszintre, a Balti-tenger Kronstadtnál mért szintjére, ami 0,675 m-rel magasabb az Adria középszintjénél. Ezért is lett csupán 1014 méteres a Kékes.

Ebben a videóban azt lehet látni, hogy milyen csodálatos kilátópontok vannak a Kékesen:

forrás: Index