
Megtalálták Árpád vezér sírját, de a magyarok sosem tudhattak róla, mindent elkövettek a nyomok eltüntetéséért
Olvass tovább...


Hunyadi János fia a magyar történelem egyik legsikeresebb királya lett, persze, hogy mindenki a magáénak vallja.
Mátyás király a középkori Magyar Királyságot megpróbálta a térség legjelentősebb országává fejleszteni. A legendák sokasága szól nagyszerűségéről, amit már megelőzőleg a saját apja indított el. Hunyadi János legendás hadvezér lett egy balhés erdélyi nagyúrból. A nándorfehérvári diadal hősének családja aztán bukásra lett ítélve a belső viszályoktól, és a külső rosszakaróktól (Habsburgok, Jagellók és az Oszmán Birodalom) szabdalt térségben. Mátyás ugyan pár évtizedre felvirágoztatta a Magyar Királyságot, ám fiatalon bekövetkezett halálával véget ért a röpke fénykor Budán.

Olvass tovább...
Hunyadi Mátyást a család erdélyi származása és egykor volt nagy birtokai miatt a románok a mai napig közülük valónak tartják, pedig az Árpád-háziak kihalása után éppen Mátyás volt a legmagyarabb uralkodónk. Sajnos aztán a király 1490-es kissé váratlan bécsi halála hirtelen vetett véget a királyság utolsó fénykorának. Állítólag az "Igazságost" az agyvérzés vitte el, miután már pár éve szinte folyamatosan betegeskedett. Bár szólnak legendák egy utolsó nagy lakomáról is, ahol a király állítólag habzsolta a szervezetét végzetesen megterhelő (mérgezett?) fügét.
Mátyás ugyan igyekezte megtörni a törökök balkáni lelkesedését, hogy minél távolabb tartsa őket a határainktól, de hadászati sikereit inkább a közép-európai riválisok ellen tudta elérni. Ezért is nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára.

Olvass tovább...
Érdekesség, hogy még a szlovák történészek szerint is egyike azon kevés magyar királyoknak, akikre északi szomszédunkban is jó királyként, a „szlovákok barátjaként” emlékeznek. Számon tartják, hogy mivel meghódította Sziléziát és Morvaországot is, cseh királlyá koronáztatta magát. A szlovák ellenlábasait semlegesítette, de nem semmizte ki a szlovákok által lakott területeket.
Egyik nagy eredményeként azt róják fel a szlovákok Mátyásnak, hogy megalapította Pozsonyban az Istropolitana Egyetemet. Az 1465-ben alapított akadémia csak 1477-ig működött és korlátozott sikereket ért el, de megalapozta a majdani pozsonyi szellemi élet alapjait, amely egészen addig roppant hiányos volt. Mátyás megbízásából itt klasszikus nyelveket, természettudományokat, csillagászatot, matematikát és fizikát oktattak a falain belül. Érdekesség, de az egyetem épülete a mai napig áll, bár már jelentősen átalakult.