Kiszedtek egy betűt a magyar ABC-ből, nem véletlen

A magyar ABC 40 betűből áll, a kiterjesztett magyar ABC pedig 44 betűs, érdekesség, hogy a magyar ABC bizony ebből a szempontból középmezőnyben van, hiszen vannak ennél jóval hosszabb ABC-k és vannak sokkal rövidebbek is. A világ legrövidebb ABC-je 12 betűből áll. Ám az is érdekesség, ha régi szövegeket látunk, akkor bizony vannak ezek között már olyanok, amelyek több száz évvel ezelőtt keletkeztek, amelyeket már nem tudunk elolvasni.

Hiszen vannak benne olyan betűk és jelölések, amelyek mára már nem léteznek, nem jelöljük őket már külön. Korábban ebből a szempontból érdekes vita játszódott le a magyar e-betűk ügyében, hiszen korábban egy lágyabb e-betűt is megkülönböztettek a magyarban. Amelyet a kiejtésben a mai napig tartunk, ám nem jelöljük már írásban.

Ám van olyan betű, amelynek még az említése is kikerült a magyar nyelvből.

A helyesírás és a szavak sem egységesek

A magyar nyelvben a nyelvújítás előtt voltak más betűk is, olyan szövegek pedig gyakran kerülhetnek elénk, amelyekben egy rakat régi betű szerepel, amelyek ma már nem léteznek, legalábbis írásban nem jelöljük ezeket külön. Ilyen például az s-betű, amelynek régen több változata is létezett. A magyar nyelv a nyelvújítás előtt nem volt egységes, az egyes tájakon is meglehetősen más magyart beszélhettek az ország területén.

A helyesírás sem volt egységes korábban, a kétféle s használata is ezt a példát mutatja.

Sokkal sokszínűbb volt az írás is. Európában a kétféle s-betű a 18. század végéig volt használatban, az a forma, amit ma használunk, általában a szó végén jelent meg korábban, a szó elején és a közepén a hosszú s jelent meg. Ennek a jele írásban is megjelent korábban.

Amikor ez következett a szövegben, hosszú ʃ-t írtak korábban.

A magyar nyelvben az s és az sz is máshogy van más nyelvektől eltérően.

Íme egy érdekes videó, amely a magyar helyesírás egyik legnagyobb problémájára ad segítséget, arra, hogy hol jöhet j és ly egy-egy szóban:

(Forrás: Nyest, Nyest)