Így néz ki Kölcsey Ferenc sírja, kiráz a hideg a látványtól, az egész világon egyedülálló

Kölcsey Ferenc 1815-ben költözött Szatmárcsekére, ahol már évszázadok óta birtokosok voltak a felmenői. 1823. január 22-én itt zárta le a Himnusz kéziratát is, hiszen a településhez ezer szállal kötődött. Kölcsey egykori kúriája helyén ma a község kultúrháza áll, ugyanis azt korábban lerombolták majd a helyére épített úrilak is az enyészeté lett és eltüntették a föld színéről. Kölcseyt mindenki szelíd és igazságszerető emberként beszélt róla, ezért is keltett hatalmas felháborodást, amikor halála után a szatmárcsekeik megrágalmazták.

Halottról jót vagy semmit

Tartja a mondás, azonban a szatmárcsekei emberek ezt az örök szabályt megszegték Kölcsey halála után. Ugyanis a Szion nevű lapban egy éles kritika jelent meg vele kapcsolatban - írja a divany.hu. Kölcseyt igyekeztek titokban és nagyon gyorsan kellett eltemetni, hiszen azt beszélték róla a helyiek, hogy még életében sanyargatta a jobbágyait. A helyi táblabíró viszont védelmébe vette a művészt és azt állította, hogy Kölcsey nevét az egyik rokona sározza be, mert nem tetszett neki a birtokrendezés.

Nem vártak sokat a temetéssel

Kölcseyt már a halála másnapján eltemették, de végül nem titokban. Egy beszámoló szerint sírba búcsúztak tőle a helyiek. Azonban a Szionban megjelent cikk még ennél is messzebb ment, ugyanis bírálta Kölcsey műveit, és egészen odáig merészkedett a vádló sorok szerzője, hogy kilátásba helyezte azt is, hogy a csekeiek készek leromboló a Himnusz atyjának sírját, hogy abból csak a romok fogadják a látogatókat.

Európa legkülönlegesebb temetőjében nyugszik

1776-ban nyitották meg a Szatmárcsekei temetőt, ahol a mai napig jól látszik, hogy mennyire tisztelték a hagyományokat, ugyanis minden halott ugyanolyan fejfát kapott. Méghozzá nagyon különlegeset, csónakhoz hasonlót, a temetőt ma így is nevezik, hogy a csónakos fejfák temetője. Ez a szokás nem tisztázott, hogy pontosan miért alakult ki, egyesek szerint az ugor temetkezési szokásokhoz vezethető vissza, más kutatások szerint pedig a Tisza áradása miatt vannak csónak alakú fejfák, hiszen magas vízállásnál csak így voltak képesek szállítani a holttesteket. Mások viszont emberi arcokat vélnek felfedezni a fejfákon.

Ezen a videón jól látszik, hogy pontosan hogyan néznek ki az Európában is híres fejfák:

A fejfákban még az is közös, hogy sírfeliratuk mindig az ABFRA betűszóval kezdődik, amelynek jelentése A Boldog Feltámadás Reménye Alatt, a végén pedig a B-P, vagyis Béke Poraira felirattal zárul.

A temető legmagasabb pontján nyugszik Kölcsey

A magyar Himnusz atyja kiemelt helyen tért örök nyugalomra. 1848-ban Petőfi Sándor is járt a sírnál, ám akkor még csak egyszerű sírbolt emlékeztetett arra, hogy ott nyugszik Kölcsey. A most is látható fehér márvány síremléket 1938-ban a mátészalkai Kölcsey Társaság állíttatta a költő halálának 100. évfordulóján. A kriptában testvérével és annak feleségével nyugszik a költő, de a temetőben még 12 fejfán áll a Kölcsey név - írja a turistamagazin.hu. Köztük van az a Kölcsey Katalin is, aki 1980-ban hunyt el, a legendás név utolsó viselőjeként.

Ezen a felvételen madártávlatból is meg lehet nézni a Himnusz írójának sírját: