
A szlovákok magyarokat fogtak perbe Trianon miatt, elképesztő dologgal vádolják őket
Olvass tovább...


Román történész tárta fel a fontos információt.
A trianoni békeszerződés a magyar közgondolkodás szerint a 20. századi történelem legnagyobb nemzeti tragédiája: a döntés következményei nemcsak a határokat rajzolták át, hanem máig ható politikai és érzelmi törésvonalakat is létrehoztak.
A Trianon kérdése ma is meghatározza Magyarország és a szomszédos államok viszonyát, különösen Erdély esetében - míg Magyarországon a veszteség narratívája él erősen, Romániában az 1918-as egyesülés nemzeti ünnep, amely Erdély Romániához csatolását sikertörténetként értelmezi.

Olvass tovább...
Ebben a történelmi vitában hozott új szempontot Lucian Boia román történész, akit hazájában gyakran neveznek mítoszrombolónak.
A történész érezhetően törekszik az objektív nézőpontra: a dualizmus kori Magyarország asszimilációs politikáját is bírálja, ugyanakkor a román történészszakma mítoszokba illő furcsaságaira is rámutat.
Az 1918-as nagy egyesülés című könyvében nem pusztán az eseményeket írja le, hanem azokat a geopolitikai körülményeket vizsgálja, amelyek lehetővé tették Erdély és Románia egyesülését.
Boia szerint a szerencse is kulcsszerepet játszott abban, hogy Románia a világháború végén kedvező helyzetbe került. Elemzése szerint az első világháború elején még korántsem volt biztos, hogy Bukarest ilyen mértékű területi nyereséggel zárja a konfliktust.

Olvass tovább...
Boia könyvének egyik legérdekesebb állítása az a bizonyos orosz szál, amely ritkán kerül elő a magyar történelemkönyvekben.
A történész szerint Románia az antanthatalmakhoz való csatlakozás fejében akár az akkor Oroszországhoz tartozó Besszarábiát is kérhette volna, ott a román kisebbség helyzete ugyanis nehezebb volt, mint Erdélyben, mégis Erdély került a román politikai célok középpontjába.
Ebből a videóból sok minden kiderül a trianoni békeszerződésről, az is, miért hazánkat büntették a legdurvábban az első világháború után:
forrás: muzsa.sk