A szlovákok magyarokat fogtak perbe Trianon miatt, elképesztő dologgal vádolják őket

Trianoni békeszerződés: a magyarság máig élő traumája

A trianoni békeszerződés a mai napig a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiája. Az 1920-as döntés következtében Magyarország elveszítette területének és lakosságának jelentős részét, és több millió magyar került az új határokon kívülre.

A kérdés a mai napig különösen érzékeny Erdélyben és a szlovákiai Felvidéken, ahol jelentős magyar közösségek élnek. Bár az elmúlt évtizedekben számos diplomáciai lépés történt a kapcsolatok javítására, a történelmi sérelmek időről időre újra felszínre kerülnek, még ha nem is a politikai tárgyalóasztalok mellett.

Dunaszerdahely és a Trianon-emlékmű pere

A magyar kormány az utóbbi időben kifejezetten szorosnak mondható kapcsolatot ápol Robert Fico szlovák miniszterelnökkel, a mindennapok szintjén továbbra is akadnak feszültségek. Ezt mutatja a dunaszerdahelyi Trianon-emlékmű ügye is, amelyből nem mindennapi per lett Szlovákiában.

Az előzmény, hogy egy magyar értelmiségiekből álló szervezet 2020-ban saját költségén emlékművet állított Dunaszerdahelyen. Nem sokkal később egy szlovák nacionalista civil szervezet feljelentést tett, az ügyészség pedig végül vádat emelt. A hét vádlott között tanár, igazgató és építész is szerepel. Az ügyészség szerint az emlékmű a két világháború közötti revizionista emlékművek mintáját idézi és szélsőséges eszmék terjesztésével hozható összefüggésbe.

A per különlegessége, hogy Szlovákiában korábban nem volt hasonló precedens. A nyomozás több mint négy évig húzódott, egy korábbi vádemelést a bíróság már visszadobott, végül a legfelsőbb bíróság döntése nyomán indult el a tárgyalás. Az ügyészség azt is vizsgálja, hogy az emlékmű körül tartott rendezvények értelmezhetők-e szélsőséges eseményként - az emlékmű állíttatói ezt ugyanis határozottan tagadják.

Felvidéki magyarok és a jelenlegi politikai légkör

A feljelentést tevő szervezetet sokan kifejezetten magyarellenesnek tartják, amely rendszeresen él hasonló jogi eszközökkel.

A vádak szerint az emlékmű a történelmi revízió gondolatát népszerűsíti, különösen azért, mert átadásának időpontja egy 1939-es, vitatott történelmi esemény évfordulójára esett: november 12-én adták át, ami történetesen pont az nap, amikor a magyar hadsereg bevonult Felvidékre.

Ugyanakkor az ügy több ponton is ellentmondásos. Az emlékmű az átadás óta folyamatosan a helyén áll, eltávolítására senki nem kötelezte az állíttatókat. A nyomozás mégis évekig húzódott, és bár már korábban is történt vádemelés, azt a bíróság nem fogadta be, csak egy ügyészi tiltakozás után döntött úgy a legfelsőbb bíróság, hogy mégis tárgyalni kell az ügyet.

A tárgyalás ráadásul a beszámolók szerint nem halad látványosan: nincs egyértelmű jogi precedens, amelyhez a bíróság nyúlhatna, miközben az ügyészség érvelése sem tűnik minden ponton szilárdnak.

Közben több mint öt év telt el az emlékmű felállítása óta, miközben maga az alkotás változatlanul áll, a körülötte tartott megemlékezések pedig jellemzően békés keretek között zajlanak.

Az ügyről az ATV-ben is beszélgettek, itt meghallgatható:

[[vid1]]