A közösségi média korában, a posztolás iránti igény miatt sok kiránduló hagy maga után apró kőtornyokat a folyó, patakpartokon, folyómedrekben, ösvények mellett. A kreatív vagy mediatív tevékenység azonban a természetre nézve nem olyan ártalmatlan.
Az úgynevezett cairn kőépítmények évezredeken át fontos szerepet töltöttek be a hegyvidékeken. A túrázók és pásztorok tájékozódási pontként használták a köd borította a tájakon vagy ahol nem voltak kijelölt utak. A skandináv országokban például ma is találhatók több százéves kőhalmok, amelyek segítették az utazókat.
Ezek az ember által alkotott mini kőépítmények a békét, nyugalmat hirdetik mozdulatlanságukkal. A kövek alatt gyakran rovarok, más élőlények találnak menedéket. Ám az építéssel összegyűjtött építőanyag alatt lakozó élőlényeket megzavarjuk. A vízparti és területeken még nagyobb problémát jelenthet a kőrakások építése, mert az ott élő fajok érzékenyek a környezetük megváltozására. Ami az emberi szemnek tetszetős, az a természetben a tájkép megváltoztatását jelenti.
A kövek egymásra helyezésének divatja leginkább a közösségi médiának köszönhető.
Ez Magyarország legnagyobb vízesése, tolonganak az emberek, hogy lássák
Olvass tovább...
Szlovákia egyes természetvédelmi területein már be is tiltották a stackingként is ismert, öncélú kőtorony építést. Erre figyelmeztető táblákkal hívják fel a túrázók figyelmét.
Magyarországon is téma lehet
Hazánkban ilyen táblák még nincsenek, de a probléma nem ismeretlen. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakemberei korábban szintén felhívta a figyelmet arra, hogy védett területeken a táj ilyen módon történő átrendezése nem kívánatos, mert megzavarja az élővilágot és a tájkép értékét.
Kép forrása: Depositphotos
Van, ahol pénzbüntetés is jár
Az ausztrál Cania Gorge Nemzeti Park egyik patakmedrét már annyira ellepték a turisták által épített kőtornyok, hogy kénytelenek voltak a területen bírságot bevezetni. A parkőrök szerint a már felsorolt okok mellett a fokozott erózió veszélyét is tapasztalták azon a helyen.
Amerika több nemzeti parkjában is a park dolgozói és önkéntesek bontják el a tornyokat.
Az észak-karolinai Pisgah erdőben már több alkalommal találtak elpusztult óriásszalamandrákat a kutatók, amelyeknek halálát a kövek elmozdításához kötötték. A kövek sok faj számára búvó-, élőhelyet jelentenek.
A hegyen hátrahagyott építmények ráadásul még a tájékozódást is nehezítik, ugyanis egy-egy ilyen kőhalom azért épült, mert azok fontos tájékozódási pontok. Ha önkényesen épít az ember ilyen tornyokat, az megtéveszthet más turistákat.
Sokan nem is a meditatív élményért rakosgatja egymásra a kavicsokat, hanem azért, hogy arról fotó is készülhessen és az felkerüljön az internetre. Az túrázások emléke nem egy kőrakásban és nem is egy posztban élnek tovább..
