
Így néznek ki most azok az emberek, akikben a legtöbb ősember-DNS maradt
Olvass tovább...


Az ősembereket kutató tudósok több mint 150 éve tudják, hogy egykor több emberi faj is létezett. Nemrég azonban egy forradalmi felfedezés született.
A történelemórákon mindannyian tanultuk, hogy 1856-ban Németországban, Düsseldorf mellett, a Neander-völgy egyik kőbányájában egy különös ősember maradványaira bukkantak. A lelet alaposan felkavarta a kor tudományos közösségét. A tudósok hosszú évtizedekig nem tudtak mit kezdeni vele, míg végül megállapították, hogy egy, a modern embertől (Homo sapiens sapiens) eltérő, de azzal egy időben élt emberi fajról van szó. Őket hívjuk neandervölgyi embereknek.
2008-ban a Szibériában található Gyenyiszova-barlangban mindössze egyetlen ujjpercet találtak. Ezen az apró leleten mitokondriális DNS-vizsgálatot végeztek, és 2010-ben bejelentették, hogy egy újabb, addig ismeretlen emberi csoportra bukkantak.

Olvass tovább...
Míg a neandervölgyiek főként Európában éltek, addig a gyenyiszovaiak a jóval nagyobb kiterjedésű Ázsiában terjedtek el. A két csoport szorosabb rokonságot mutat egymással, mint a modern emberrel, vagyis erősen feltételezhető, hogy közös őseik voltak, akik korábban hagyták el Afrikát, mint a Homo sapiens sapiens, majd különváltak, és hosszú évezredeken át eltérő irányokba fejlődtek.
A gyenyiszovaiak európai rokonaikhoz képest is jóval kisebb számban voltak jelen, ráadásul erősen szétszórt, izolált csoportokban éltek. Így a 2008-as áttörő felfedezés után alig találtak újabb, biztosan hozzájuk köthető leleteket: főként csonttöredékeket, fogakat, állkapocs-maradványokat sikerült azonosítani, de a „nagy dobás” sokáig váratott magára.

Olvass tovább...
Ezzel párhuzamosan 2018-ban egy kínai kutatócsoport nyilvánosságra hozta a Harbin-koponyát, amely térfogatát tekintve a legnagyobbnak számít ebből a korszakból. Három évvel később bejelentették, hogy egy vadonatúj emberi fajról van szó, amely a Homo longi nevet kapta, és a köznyelvben Sárkányemberként kezdtek hivatkozni rá.
Ezt az állítást azonban a tudományos közösség egy része szkeptikusan fogadta. 2025 júniusában részletes genetikai és fehérjealapú elemzést végeztek a koponyából kinyert mintákon.
Ennek az összefüggésnek a felfedezése forradalminak számít, hiszen végre pontosabb képet kaptunk a sokáig titokzatos gyenyiszovai emberekről. Kiderült például, hogy felépítésük a hírhedten robusztus neandervölgyieknél is masszívabb lehetett. De bőven maradtak még megválaszolatlan kérdések a gyenyiszovai emberrel kapcsolatban – ezek pedig valószínűleg még évtizedekig munkát adnak majd a kutatóknak.
Az alábbi videóban további részleteket tudhatsz meg a felfedezéssel kapcsolatban: