Így néznek ki most azok az emberek, akikben a legtöbb ősember-DNS maradt

A mai ember, vagyis – hivatalos nevén – a Homo sapiens sapiens nem rendelkezik „tiszta” génekkel. A kutatók már jó ideje rájöttek, hogy alfajunk tagjai sok tízezer évvel ezelőtt keveredtek más emberfélékkel, akiknek az örökségét azóta is magunkban hordozzuk.

A világos bőrt, az elhízásra való hajlamot például a neandervölgyiektől szereztük. Nemrég a Promotions.hu is bemutatta azt a férfit, aki jelenleg a legtöbb neandervölgyi DNS-t hordozza, mégpedig nagyjából 5 százalékot, ami szokatlanul nagy arány.

De nemcsak a neandervölgyiek variálták meg a DNS-esünket. Hallottál már a gyenyiszovai emberről? A maradványait (valójában egyetlen ujjpercet) nem is olyan régen, 2008-ban fedezték fel a szibériai Gyenyiszova-barlangban, innen ered az elnevezése.

Az illető 41 ezer évvel ezelőtt élt, és valljuk be, mai szemmel nem tartozhatott a világszépek közé. Ezek szintén keveredtek az őseinkkel, egészen pontosan bizonyos ázsiai népek elődeivel, így azok génállományában megtaláljuk az örökségüket.

Leginkább talán a fülöp-szigeteki Ayta Magbukon nevű népcsoportban, akik nagyjából 5 százaléknyi gyenyiszovai gént hordoznak magukban. A sötét bőrű és hajú, széles orrú emberek sokkal közelebb állnak ezen a téren a mára kihalt emberfélékhez, mint a korábbi rekordernek számító pápua új-guineai népcsoportok tagjai.

A gyenyiszovai emberről tudjuk, hogy keveredett mind a neandervölgyiekkel, mind pedig a mi őseinkkel. Feltevések szerint az Ayta Magbukon népcsoport tagjai azon modern emberfélék közé tartoztak, akik elsőként népesítették be a Fülöp-szigeteket, ezért lehet kiemelkedően magas bennük az idegen gének aránya.

A délkelet-ázsiai szigetek lakói idővel kelet-ázsiaiakkal keveredtek, így a bennük lévő gyenyiszovai génállomány „felhígult”. Az Ayta Magbukon népcsoport kissé belterjesebb volt, így őrizhetett meg többet a régi génekből.

Így néznek ki a híressé vált népcsoport tagjai: