Titkos jelek a csontokban - a neandervölgyiek végzete sokkal rejtélyesebb, mint hittük

A neandervölgyiek egyike azoknak a civilizációknak, akikről mind a tudományos világ, mind a nagyközönség elgondolkodtató kérdéseket tett fel az idők folyamán. A kérdések még bonyolultabbá váltak az utóbbi évtizedekben végzett felfedezések hatására.

A kutatás, amely a neandervölgyi nép múltját és genetikai változékonyságát vizsgálja, izgalmas fejleményekkel tárja fel az igazságot, és új kérdéseket vetett fel a kihalásuk okait illetően.

Hogyan tűnhetett el az őskorban élt nép, amely egykor az eurázsiai földrészt uralta?

BINGHAMTON, N.Y. — Egy nemzetközi kutatócsoport új tanulmánya szerint, amelyben a Binghamtoni Egyetem (New York Állami Egyetem) tanárai is részt vettek, arra következtettek, hogy a neandervölgyiek jelentős genetikai csökkenést éltek át evolúciójuk során, ami kihalásuk okához vezetett.

Ha a genetikai változatosság csökken, az a faj számára a betegségekkel szembeni ellenállóképesség elvesztését vagy az alkalmazkodóképesség csökkenését eredményezheti, ami végül a kihalásához vezethet.

Az Atapuerca-i fosszíliák, amelyeket „pre-neandervölgyieknek” neveznek, mintegy 400 000 évvel ezelőttről származnak, és ezek képviselik a legrégebbi fosszíliákat, amelyeket az antropológusok egyértelmű neandervölgyi ősöknek tekintenek. A neandervölgyiek körülbelül 250 000 évvel ezelőtt származtak ezekből a populációkból, amelyek 500 000 és 250 000 év között lakták az eurázsiai kontinenst.

A horvátországi Krapina helyszínén található a legteljesebb neandervölgyi gyűjtemény, amely körülbelül 130 000 évesnek tekinthető.

A tanulmányt Rolf Quam, a Binghamtoni Egyetem antropológia professzora és posztgraduális hallgatója, Brian Keeling jegyezte fel.

„Izgalmas, hogy részt vehetek ebben a kutatási projektben, amely a legújabb, hatékony módszereken alapul a mi szakterületünkön” – mondta Keeling.

„Mint az emberi evolúció tanulmányozója, mindig lenyűgöz, hogy milyen határokat tudunk átlépni a tudományos ismereteink terén.”

A genetikai szűkület nyomai a múltban

A legújabb kutatások az ősi DNS-minták elemzésével kimutatták, hogy a korai és a későbbi „klasszikus” neandervölgyiek között drámai genetikai változatosságvesztés történt. Ez az úgynevezett genetikai palacknyak-hatás (bottleneck) gyakran egy populáció méretének jelentős csökkenésére utal. A DNS-adatok szerint ez a genetikai hanyatlás körülbelül 110 000 évvel ezelőtt következett be, ami kulcsfontosságú lehet a neandervölgyiek eltűnésének megértésében.

A kutatás eredményei azt is kimutatták, hogy a klasszikus neandervölgyiek félkörös csatornáinak morfológiai változatossága – amely a belső fül egyensúlyi érzékeléséért felelős – egyértelműen alacsonyabb volt, mint a korábbi pre-neandervölgyiek és az első neandervölgyiek esetében. Ez az eredmény összhangban van az ősi DNS-adatokkal, és tovább erősíti a genetikai szűkület elméletét.

A kutatást Alessandro Urciuoli (Institut Català de Paleontologia Miquel Crusafont, Universitat Autònoma de Barcelona) és Mercedes Conde-Valverde (Cátedra de Otoacústica Evolutiva de HM Hospitales y la Universidad de Alcalá) vezette. Conde-Valverde, a tanulmány társszerzője kiemelte az elemzett minta jelentőségét:

„Azáltal, hogy fosszíliákat vizsgáltunk egy széles földrajzi és időbeli skálán, átfogó képet kaptunk a neandervölgyiek evolúciójáról” – mondta Conde-Valverde. „A Krapina-leletek és a klasszikus neandervölgyiek közötti változatosság csökkenése különösen szembetűnő és egyértelmű bizonyítékot nyújt a genetikai palacknyak-hatásra.”

Új elméletek a neandervölgyi eredetről

A kutatás másik meglepő eredménye az volt, hogy a Sima de los Huesos lelőhelyről származó pre-neandervölgyiek ugyanolyan magas morfológiai változatosságot mutattak, mint a korai Krapina neandervölgyiek. Ez megkérdőjelezi azt a korábban elfogadott nézetet, hogy a neandervölgyiek eredete  jelentős genetikai veszteséggel járt volna.

„Meglepődtünk, amikor felfedeztük, hogy a Sima de los Huesos pre-neandervölgyiek változatossági szintje hasonló volt a korai neandervölgyiekéhez” – mondta Alessandro Urciuoli, a tanulmány vezető szerzője. „Ez kihívást jelent a korábbi elméletekre, amelyek szerint a neandervölgyi vonal egy nagy genetikai szűkület következtében alakult ki.”

A felfedezések új kérdéseket vetnek fel a neandervölgyiek evolúciójáról és eltűnéséről. Lehetséges, hogy több genetikai palacknyak-hatás is érintette őket, amelyek együttesen vezettek a kihalásukhoz? Vagy az emberi faj és a neandervölgyiek közötti interakciók játszottak nagyobb szerepet ebben a folyamatban?

Bár még sok a megválaszolatlan kérdés, a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a neandervölgyiek története összetettebb és rejtélyesebb, mint eddig hittük. Az új felfedezések egyre közelebb visznek az igazsághoz, miközben tovább mélyítik az emberiség múltjának megértését.

Az alábbi videóban betekintést nyerhetsz, hogyan változtatja meg egy 2025-ös kutatás mindazt a tudást, amit a neandervölgyiekről eddig hittünk!