promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
A horvát gimis tankönyv bődületes dolgot ír Magyarországról, el sem hiszed, hogy ez belekerült

A horvát gimis tankönyv bődületes dolgot ír Magyarországról, el sem hiszed, hogy ez belekerült

Borítókép:  Profimedia
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc

A horvát-magyar viszony rossznak egyáltalán nem mondható, de a történelemkönyvekben akadnak furcsa értelmezések.

Kárpát-medencei viszonyok

Lássuk be, ha a Kárpát-medence nemzeteinek a kapcsolatát kellene jellemeznünk, akkor nem feltétlenül a jószomszédi viszony lenne az első kifejezés, ami eszünkbe jutna.

A történelem viharai igencsak éreztették a hatásukat tágabb hazánkban, a 20. század pedig még a szokásosnál ügymenetnél is mozgalmasabbra sikeredett: az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés voltaképpen megalapozta a jövőbeni konfliktusokat, ahogy azt már a maga idejében még az antant hatalmak politikusai közül is többen elismerték.

A dolog a legélesebben a magyar-szlovák és a magyar-román viszonyban mutatkozik meg, délebb felé tekintgetve valamivel harmonikusabbnak tűnik a viszony - a szerbekkel az utóbbi időben kifejezetten jónak mondhatók az államközi kapcsolatok (bár a nem olyan túl régmúltban azért akadtak villongások), Horvátországgal pedig a legfőbb konfliktusokat talán a vízilabda meccsek jelentették.

Szomszédos államok történelemkönyvei

Ezek miatt a történelmi körülmények miatt is igen érdekes megvizsgálni azt, hogy a szomszédos államok történelemkönyvei hogyan is írnak azokról a hosszú évszázadokról, amikor a magyarság és más népek közös birodalomban, a Magyar Királyság uralma alatt éltek.

A középkori horvát-magyar reláció különösen érdekesnek számít, ugyanis ez volt egyik leghosszabb életű politikai együttélés, amely több mint nyolcszáz éven át határozta meg a térség sorsát. A kapcsolat 1102-ben kezdődött, amikor Könyves Kálmánt horvát királlyá is megkoronázták, miután Horvátország belső válságba került Zvonimir király halála után.

A perszonálunió lényege az volt, hogy Magyarország és Horvátország nem olvadt össze. Külön államként működtek, közös uralkodóval. Horvátország megtarthatta saját nemességét, jogrendjét és országgyűlését, a mindennapi irányítást pedig a király által kinevezett bán végezte. Ez a rendszer hosszú távon stabilitást biztosított, még akkor is, ha a felek érdekei nem mindig estek egybe.

A horvát oktatás érdekességei

A horvát gimnáziumi tankönyvekben viszont tetten érhető egy bizonyos alternatív értelmezése az akkori eseményeknek. Jenyikné Bende Klára alapos tanulmányt írt a témában, amiben részletezi, mit is tanítanak déli szomszédainknál.

A horvát gimnáziumi tankönyvek ugyan megemlékeznek I. Szent László, majd I. Könyves Kálmán katonai fellépéséről és sikereiről, ám az események értelmezésében egészen más hangsúlyok jelennek meg.

Ezekben a narratívákban a perszonálunió nem külső kényszer vagy hódítás eredménye, hanem a horvát nemesség tudatos, szabad döntéseként jelenik meg, amely egy politikailag instabil helyzetben született megoldás volt.

Ezzel szemben a magyar gimnáziumi történelemkönyvek sokkal inkább terjeszkedésként, katonai erővel kikényszerített folyamatként írják le ugyanezt az időszakot. A két megközelítés közötti különbség igen jól mutatja, hogy ugyanazt a történelmi eseményt mennyire eltérően lehet értelmezni attól függően, honnan nézzük.

A horvát-magyar perszonálunió izgalmas történetéről minden kiderül ebből a részletes videóból:

forrás: oszk.hu