DNS-mintát adtak az erdélyi falvak, a románok nem fognak magukhoz térni az eredménytől

Összefonódik a két nemzet múltja, DNS-vizsgálatot készítettek pár erdélyi falu lakosságával.

Egy 2023-as kutatás, amit a Múlt-korban publikáltak a székelyek eredetéről ad egy részletesebb képet: kutatók DNS-vizsgálatokkal igyekeztek megállapítani, hogy honnan is származnak pontosan a székelyek. A kutatást Szécsényi-Nagy Anna vezette, aki az ELTE BTK Archeogenetikai Intézetének kutatója – a kutatás keretein belül azokat a DNS-mintáit vizsgáltak, akiknek a felmenői több generáción keresztül is erdélyi, pontosabban székelyudvarhelyi – vagy akörüli – származású volt. 

Nagy múltú Erdély

A székelyek története ebben a térségben – azaz Székelyudvarhelyen és környékén – körülbelül a 12.századig vezethető vissza – Szécsényi-Nagy Anna kutatása most fényt derített arra, hogy ennek a közösségnek az összetétele hogyan változott még a 12. század előtt. A kutatás során az anyai és apai génállományban is nagyfokú  heterogenitást találtak a falvakban, és alapjáraton a környéken – tehát a népesség genetikailag sokféle, szerteágazó, és változatos eredetű – de vannak olyan dolgok, amik közösek a székelyekben.

Az Erdély-Magyarország, székely-magyar kapocs, ami a honfoglalás előtti időkig nyúlik vissza

A DNS-vizsgálat kimutatta, hogy az Székelyudvarhely, és a térségben található erdélyi székely falvak lakosai túlnyomórészt kelet-közép- és délkelet-európai származásúak, a környező népekkel csak mérsékelt keveredés mutatható ki. A lényeg: keleti eredetű vonalak is kimutathatóak, amelyek kapcsolatba hozhatók a népvándorlás (5-9. század), és a honfoglalás-korabeli (10. század) magyar lakossággal – tehát Szécsényi-Nagy Anna DNS kutatása bőven a 12. század előttre volt képes visszavezetni a székely és erdélyi népcsoportok eredetét. 

honfoglalás, Erdély, avarok

Szécsényi-Nagy Anna az avarokról – és azok vándorlásáról – is készített egy prezentációt, amit itt lehet megtekinteni: