Ez a honfoglaló magyarok DNS-ének titkos összetevője, nem akárkik vagyunk

A magyar történelem egyik legtöbbet vitatott kérdése, hogy a honfoglaló magyarok kapcsolatban álltak-e a hunokkal. Már évszázadokkal ezelőtt felmerült a gondolat, hogy az Árpád-ház származása Attiláig vezethető vissza, de a bizonyítékok eddig hiányoztak. A középkori krónikák, mint Anonymus és Simon Kézai írásai, tovább erősítették ezt az elképzelést, de a tudományos világ a 19. századtól kezdve megkérdőjelezte a Hun–Magyar összefüggést, részben a nyelvészeti kutatások eredményei miatt, amelyek a magyar nyelv finnugor eredetét hangsúlyozták.

A középkori krónikák hatása

Az Anonymus által rögzített történetek szerint a székelyek Attila törzséhez tartoztak, és az Árpád-ház közvetlen leszármazottai lehettek a hun királynak. Később János Thuróczy például Mátyás királyt a második Attilának nevezte, ami nem független attól, hogy a király maga is ezt kívánta sugallni.

Az irodalmi alkotások, például Kölcsey Himnusza, tovább erősítették a Hun–Magyar kapcsolatot, bár már ekkor is vita tárgyát képezte a kérdés valóságtartalma.

A 19. században azonban a tudósok és nyelvészek egyaránt arra jutottak, hogy a Hun–Magyar összefüggés inkább ideológiai alapú, minthogy történelmileg igazolható. A finnugor nyelvkutatás terjedése megerősítette azt a nézetet, hogy a magyarok eredete nem közvetlenül köthető a hunokhoz, bár a gondolat a köztudatban továbbra is erősen él.

Genetikai kutatások új távlatot nyitnak

Az utóbbi években azonban a Magyarságkutató Intézet új kutatási programot indított, amely az archeogenetika eszközeivel próbálja feltárni a Hun–Magyar kapcsolatot. Dr. Neparáczki Endre, az intézet vezetője szerint a DNS-vizsgálatok adhatják meg végre a választ arra, hogy a hunok részt vettek-e a honfoglaló magyarok etnogenezisében, és ha igen, milyen mértékben. A kutatások középpontjában a hun kori leletek állnak, de itt merül fel a legnagyobb probléma: a Hun-leletek gyakran nem egyértelműen hun koriak, így a genetikai összehasonlítás bonyolult és kényes feladat.

Egyelőre biztos, hogy a kutatások során előkerült genetikai minták mutatnak bizonyos hasonlóságokat a Kárpát-medencei honfoglaló mintákkal, de a tudósok hangsúlyozzák, hogy a kapcsolat nem feltétlenül jelent közvetlen leszármazást.

A nomád törzsek ázsiai vándorlása, valamint a hun birodalom szétszóródott lakossága hozzájárulhatott a genetikai átfedésekhez, de ez még nem bizonyítja, hogy a magyarok egyenesági leszármazottai lennének a hunoknak.

Politikai és tudományos vita

A kérdés ma sem csupán tudományos, hanem politikai szempontból is érzékeny. Egyesek szerint a Hun–Magyar kapcsolat bizonyítása politikai előnyökkel járhat, mások a történelmi igazság feltárását tartják célravezetőnek.

A régészeti és genetikai kutatások eredményei azonban még mindig folyamatban vannak, és minden új minta izgalmas következtetésekhez vezethet.

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a Hun–Magyar kapcsolat bizonyítása nem egyszerű, és valószínűleg nem egyetlen bizonyíték dönt el mindent. A végső csattanó azonban az lehet, hogy bár a hunok részt vettek a magyar etnogenezisben, a közvetlen leszármazás a legtöbb tudományos vizsgálat szerint mégsem bizonyítható.

Forrás: dailynewshungary.com