Fizikus fejtette meg a piramisokat, ezért épültek, az igazságtól jéggé meredsz gyorsan

Évszázadok óta nézzük őket ámulva. Monumentálisak, titokzatosak, és minél többet tudunk róluk, annál több kérdést vetnek fel. Az egyiptomi piramisok köré egyre több legenda, spirituális magyarázat és összeesküvés-elmélet épült, miközben a tudomány sokáig egyetlen magyarázatot ismételgetett: a fáraók síremlékei voltak, az örökkévalóságnak emelve.

Csakhogy van egy kellemetlen kérdés, amit évtizedekig kerülgettek a kutatók: miért van több piramis, mint ahány fáraó élt? Ha minden uralkodó egyetlen piramist építtetett magának, a számok egyszerűen nem stimmelnek.

Egy brit fizikus azonban nem a mítoszok felől közelített. Hanem számolt. És amit kiszámolt, az teljesen felforgatja, mit gondolunk az emberiség egyik legnagyobb építészeti teljesítményéről.

Egy fizikus kérdése, amit az egyiptológusok nem tettek fel

Kurt Mendelssohn, az Oxfordi Egyetem fizikus professzora, nem hivatásos régész volt, csupán kíváncsi megfigyelő. Egy egyiptomi utazás során azonban olyan részletre lett figyelmes, amely felett addig mindenki átsiklott.

A Medûm piramisnál járt, Kairótól mintegy 80 kilométerre délre. A majdnem ötezer éves építmény romos állapotát korábban azzal magyarázták, hogy az idők során széthordták a köveit. Mendelssohn viszont mást látott: a hiányzó kövek nagy része ott hevert a piramis körül, hatalmas törmelék halmokban.

A szituáció nem fosztogatásra, hanem egy korai építészeti kudarcra, egy váratlan, pusztító balesetre utalt, amely szó szerint maga alá temette a piramist.

Amikor egy piramis szó szerint összeomlott, és pánik söpört végig az építők között

A fizikus számításai szerint a Medûm piramis egy technológiai kísérlet volt. Az egyiptomiak ekkor próbáltak először teljesen sima felülettel ellátott piramist építeni, a korábbi lépcsős szerkezet helyett. A burkolatot meredek, 52 fokos szögben emelték, ám ahogy az egyre nehezebb lett, a belső szerkezet nem bírta tovább.

Az eredmény egy gigantikus kőomlás volt. Ez a katasztrófa pedig nem maradt titokban.

A „megtört” piramis és a pánikreakció; megmentették az egyiptomi piramist a beomlástól

Mindössze harminc kilométerrel odébb épült a híres Dahsúri Tört Piramis. A furcsa alakját sokáig azzal magyarázták, hogy a fáraó idő előtt meghalt, ezért a munkát elsiették. Mendelssohn szerint azonban sokkal prózaibb oka volt a szögváltásnak.

A hírek eljutottak Medûmről. A kőomlásról. A kockázatról.

A Dahsúri építők ezért félúton csökkentették a dőlésszöget 43,5 fokra, így mentették meg a piramist az összeomlástól. A veszélyesebb, meredekebb szöghöz csak jóval később tértek vissza, amikor már fejlettebb építési technikákkal dolgoztak.

És akkor jött az igazi felismerés: a fáraók nem sírt, hanem rendszert építettek

Mendelssohn azonban nem állt meg az építészeti magyarázatnál. Feltette a kérdést, amitől az egész elmélet igazán kényelmetlenné válik: miért építettek egyszerre több piramist egyetlen fáraó idején?

A választ nem spirituális mítosszal magyarázták, a háttérben gazdasági okok húzódtak.

A piramis, mint gazdasági kényszer

A kutatók szerint a piramisépítéseken akár százezer ember is dolgozott, főként a Nílus áradásának idején, amikor a mezőgazdasági munka leállt. Csakhogy egy piramis befejezése felé haladva egyre kevesebb munkásra volt szükség. Amikor elkészült, hirtelen tízezrek maradtak munka nélkül.

Mendelssohn szerint egyetlen gazdaság sem bírta volna el ezt a ciklikus összeomlást.

A megoldás az volt, hogy az uralkodók eltolták az építkezések kezdését. Amikor az egyik piramisnál csökkent a munkaigény, egy másikat elindítottak. Így folyamatosan foglalkoztatták a lakosságot.

A piramis tehát nem minden esetben síremlék vagy helyiség volt, hanem munkahely.

A történelem első nagy közmunkaprogramja: gazdaságpolitika mészkőből

Mendelssohn végső következtetése egészen meghökkentő: a piramisépítés volt a történelem első nagy közmunkaprogramja.

Egy olyan tevékenység, amellyel az addig laza törzsi társadalmat központilag szervezett, irányított rendszerré formálták. Nem vallási, hanem gazdasági alapon. A munka tartotta egyben az országot.

Ahogy Mendelssohn fogalmazott: az egyiptomi vezetők ezzel feltalálták az államot. Egy olyan központosított hatalmi és gazdasági modellt, amely addig nem létezett az emberi történelem során.

Amit eddig sírnak hittünk, az valójában egy túléléshez szükséges rendszer volt

A piramisok továbbra is lenyűgözőek. De ez az elmélet egy hideg felismeréssel nyitja fel az egyiptomi sivatagokban ismert építészeti remekművek igazságát: lehet, hogy nem elsősorban az örökkévalóságnak épültek, hanem a mindennapok túléléséhez.

És ha ez igaz, akkor az egyiptomi piramisok nemcsak a múltat mesélik el, hanem azt is, hogyan kezdődött minden, amit ma államnak nevezünk.

A videó a Meidum piramis különös formáján keresztül mutatja be a rejtett belső piramisokat, titkos tereket és az ókori egyiptomi építők valódi szándékait:

Forrás: Times