Nyilvánosságra hozták az őrült felfedezést a maja piramisokról, örökre el akarták titkolni

Miért váltak erdővel borított dombbá a maja piramisok? A legújabb kutatások feltárták a valódi okokat

A régészek legfrissebb eredményei felforgatták az egész világot, amikor egyre több kutató kezdte vizsgálni, miért tűnnek el a dzsungelben a maja építmények, és hogyan lett a hatalmas piramis struktúrákból erdővel borított domb.

A kutatók szerint a jelenség nem véletlen, és az új magyarázat olyan részletekre mutat rá, amelyek a maja civilizáció mérnöki tudását is új fénybe helyezik. A régióban található számos piramis több rétegen keresztül épült, ezért a későbbi omlások és természeti folyamatok könnyedén eltakarták őket.

A szakértők szerint a jelenség hátterében olyan felfedezés áll, amely sokáig rejtve maradt a nyilvánosság elől, mivel a turisták által látott formák sokszor csak a feltárás után alakultak ki.

A kutatások rámutatnak, hogy az erózió és a növényzet terjedése gyors, ezért a bemutatott rétegek csak a modern tisztítás után válnak láthatóvá. A kutatások szerint a piramisok eredeti, sima stukkóval borított felszíne mára teljesen eltűnt, a felső részek pedig az esőzések és az erózió miatt rétegenként omlottak le az évszázadok során.

Hogyan nyelte el a dzsungel a maja piramisokat? A mészkő eróziója és az ősi építési technikák adták meg a választ

A feltárások egyik legérdekesebb pontja az, hogy az ókori építkezési technika sokkal összetettebb volt, mint azt korábban gondolták. A lime-stukkó borítás kemény és tartós, de az esőzések hatására gyorsan leomlott, így a növényzet könnyen megtelepedett rajta.

Az új kutatások szerint ez a folyamat magyarázza, miért mosódott le olyan sok rész az ókori építmények rétegeiből, és hogyan váltak a felületek teljesen növényzettel fedetté.

A kutatócsoport szerint a jelenség egyik kulcsa a térség geológiai sajátosságaiban keresendő, mivel a Yucatán-félsziget porózus mészkőrétegei gyorsan erodálódnak, így a piramisok felületét a csapadék könnyen leépíti.

Miért növi be teljesen a maja piramisokat az erdő? A klíma, a magok terjedése és Mexikó mészkőtalaja adja meg a magyarázatot

Ahogy a stukkó réteg leomlott, a növények gyökerei könnyen megkapaszkodtak a repedésekben és mélyen behatoltak a kőzetbe, így a piramisok felszíne gyorsan benőtt. A folyamat hosszú idő alatt olyan állapotot eredményezett, amelyet a térség történelmét kutató szakértők természetesnek tartanak, hiszen a trópusi környezetben a romok gyorsan visszavadulnak, mégis látványos változást mutatnak.

A régészek szerint a növényzet terjedéséért az is felelős, hogy az egész területet sűrű erdő övezi, ahol a magok könnyedén elszóródnak és megtapadnak a szerkezeteken.

A Yucatán területén uralkodó klíma támogatja ezt a folyamatot, így a piramisok folyamatosan új növényi rétegeket kapnak. A kutatócsoport szerint az erdő természetes mozgása elősegíti a gyors burjánzást.

Hogyan formálta dombbá a maja piramisokat Mexikó éghajlata és mészkőtalaja? A kutatók feltárták a természet erejét

A jelenség eredetét tovább magyarázza, hogy a terület egészét behálózó folyamatok szoros kapcsolatban állnak Mexikó geológiájával, amely a mészkő dominanciája miatt gyors felületi bomlást eredményez.

Az esők, szelek és a gyökerek miatt a felületek szinte folyamatosan változnak, így érthető, miért alakult ki ennyire intenzív növényzet a piramisokon. Ez az egész a kutatók szerint tökéletes példája annak, hogyan reagál a természet Mexikó körülményeire.

A válasz tehát egyszerűbb és mégis döbbenetes: a piramisok eredeti burkolata leomlott, a magjuk részben földből és törmelékből állt, ez pedig ideális talajt adott a növényeknek.

Az évtizedek és évszázadok során minden réteg vastagodott, az erdő pedig lassan újraformálta a monumentalitást. Így vált lehetségessé, hogy az emberi szem számára teljesen dombnak tűnjenek azok az építmények, amelyeket ma újra felfedezünk.

A kutatók szerint ez a felismerés új fejezetet nyit a Maja piramisok kutatásában, és az egész világot új kontextusba helyezi. 

Forrás: Facebook