Iszonyatos idegen feliratot találtak a legendás maja piramis alatt, borul az egész világtörténelem

A mexikói dzsungel mélyén megbúvó ősi maja romvárosok évezredek óta őrzik egy letűnt, rejtélyes civilizáció titkait. A kutatók azt hitték, már mindent tudnak a piramisokról és az azokat építő uralkodókról, de egy nemrégiben tett felfedezés most porrá zúzhatja az eddigi elméleteket. A legendás Cobá városában, a legnagyobb piramisok közelében egy hatalmas, titokzatos, idegennek tűnő feliratokkal teli kőtömbre bukkantak a föld alatt. A hieroglifák megfejtése pedig egy olyan évezredes titkot leplezett le, ami alapjaiban rengetheti meg a maja történelemről alkotott képünket.

Az "Alapító Kő" és a rejtélyes feliratok

A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) kutatói egy természetes víztározó partján, a föld alá rejtve találták meg a hatalmas mészkőtömböt, amelyet "Alapító Kőnek" neveztek el. A kő tele van sűrűn vésett, ismeretlennek tűnő hieroglifákkal, amelyek a valaha talált leghosszabb maja szövegek egyikét alkotják. A restaurálási munkálatok után a legjobb epigráfusok, vagyis írásszakértők estek neki a feladatnak, hogy megfejtsék az évezredes üzenetet. A hieroglifák dátumokat, eseményeket, neveket és isteni utalásokat rejtettek, a legdöbbenetesebb felfedezés azonban egyetlen névhez kapcsolódott.

A feliratok egy eddig teljesen ismeretlen uralkodó, egy nagy hatalmú királynő nevét tárták fel, aki a 6. században uralkodott Cobá felett. A neve: Ix Ch'ak Ch'een.

Egy harcos királynő, akiről eddig hallgattak a krónikák

A felfedezés azért is brutális, mert bár a maja társadalomban a nők magas státuszt tölthettek be, a legfőbb politikai és katonai hatalommal bíró királynők rendkívül ritkák voltak. Ix Ch'ak Ch'een azonban a feliratok szerint nem csupán egy egyszerű uralkodó volt.

A neve mellett a kaloomte' cím is szerepel, ami a legmagasabb rangú hadurat, egyfajta "császárt" jelentett, aki több városállam felett is uralkodott.

A feliratok szerint ő felügyelte a város szent labdajáték-pályájának építését és olyan fontos csillagászati és vallási eseményeken elnökölt, mint egy k'atun ciklus lezárulása i.sz. 573-ban.

Borul az egész eddigi elmélet?

Ix Ch'ak Ch'een létezése és hatalma azt bizonyítja, hogy a nők sokkal jelentősebb politikai és katonai szerepet játszhattak a maja civilizációban, mint azt eddig gondoltuk. A feliratokból az is kiderül, hogy a királynő szoros kapcsolatban állt a kor szuperhatalmával, a Kaanul-dinasztiával, vagyis a "Kígyó Királysággal". Ez arra utal, hogy a harcos királynő aktív résztvevője volt a korszak legfontosabb diplomáciai és katonai csatározásainak. A felfedezés tehát nem csupán egy új nevet ad a történelemkönyvekhez, hanem arra kényszeríti a tudósokat, hogy újraértékeljék a nők szerepét és a hatalmi viszonyokat az ősi maja világban.

A témában alább megtekinthető egy rendkívül érdekes videó: