
1000 éves leírás került elő a magyarokról, 3 botrányos mondattal a földig gyalázza a magyarokat a szerző, de vajon miért?
Olvass tovább...
.jpg?crop=2009,829,5,91&width=1920)

A kutatókat is meglepte, milyen ősi lelet került elő a föld alól
Az akasztói ásatások során három lovas harcos sírja került elő, amelyek olyan részletességgel őrizték meg a 920–930 körül eltemetett férfiak fegyverzetét, lószerszámát és viseletét, hogy a kutatók szerint teljesen új képet adnak a 10. századi magyar elit életéről.
A sírokból összesen 81 észak-itáliai érme, aranyozott ezüst övveretek, díszített agancslemezes íjak, tarsolyok, valamint szerves anyagok – bőr, textil és fa – kivételes állapotú maradványai kerültek elő.
A leletek olyan részletgazdag információegyüttest adnak a kutatóknak, amely egyértelművé teszi: a térségben egy magas rangú, valószínűleg katonai vezetői rokonságot képviselő csoport nyugodott.
A tarsolylemezes sír a Kárpát-medence 29. ismert példája, és a kutatók szerint azért bír kiemelt jelentőséggel, mert ez az egyetlen olyan lelet, ahol a díszített ezüstlemez, az övveretek, valamint a tarsoly bőr- és textil maradványai eredeti helyzetükben maradtak fenn.
A részletek milliméter pontosságú dokumentálása lehetővé tette, hogy a viselet szerkezete, a rögzítési módok és az alkalmazott fémmegmunkálási technikák első alkalommal rekonstruálhatók teljes bizonyossággal. Ezzel a sír olyan referenciaértékű adattá vált a modern régészet számára, amely új mércét jelöl ki a Honfoglalás kori elit tárgyi kultúrájának vizsgálatában.

Olvass tovább...
A sírokból előkerült 81 észak-itáliai érme különösen fontos információt jelez: a pénzek túlnyomó része Berengár király idejéből származik, és a 926-os záró dátum a harcosok európai mozgásterét is jelzi. A fegyverzet – köztük az agancs lemezes íjak és a tegezekben talált nyílhegyek – alapján rendkívül tapasztalt, több hadjáratot megélt csoport körvonalazódik.
A genetikai vizsgálatok újabb tudomány alapú kapcsolatokat tártak fel: mindhárom sír azonos apai vonalhoz köthető, kettő pedig elsőfokú rokonságot mutat. Ez a struktúra alátámasztja, hogy a temetkezési csoport egy katonai vezetői családhoz tartozhatott. A kutatók szerint az így nyert adatok a felfedezés új korszakát jelentik a honfoglalók társadalmi hálózatának értelmezésében.
A magyar történelemmel kapcsolatos kutatás következő szakaszában a szakemberek kiemelt figyelmet fordítanak az itáliai eredetű érmék mozgástörténetének elemzésére, hiszen a 81 darab pénz — köztük a Berengár-kori veretek — pontosan jelzi a honfoglalók nyugati kapcsolatrendszerét és hadjárati útvonalait.

Olvass tovább...
A numizmatikai összehasonlítások segítségével feltérképezhetővé válik az a kereskedelmi és katonai hálózat, amelyen keresztül ezek az érmék a Kárpát-medencébe kerültek. A kutatók szerint az érem anyag részletes elemzése olyan kulcs adatokat szolgáltathat, amelyek pontosabb időkeretbe helyezik a harcosok életútját és a temetkezések kronológiai hátterét.
A bioarcheológiai feldolgozás első adatai arra utalnak, hogy a harcosok étrendje fehérjedús volt, és a honfoglalás kori katonai elit életmódjára jellemző mintázatokat mutat.
Az akasztói temetkezések összetétele a 10. századi fegyveres elit jelenlétét bizonyítja a térségben, és arra utal, hogy a csoport szoros kapcsolatban állt az európai politikai központokkal. A sírokból előkerült kincs jellegű mellékletek és a genetikai adatok összevetése már most új alapokra helyezi a korszak kutatását.
A leletek jelentősége túlmutat a helyi szinten: a részletes elemzések várhatóan tovább bővítik a Kárpát-medencei régió honfoglalóinak társadalmi és kulturális kapcsolatairól alkotott képet. A kutatók szerint ez a feltárás olyan új irányt jelöl ki, amely hosszú távon is meghatározza a magyar etnogenezis tudományos értelmezését.
Az alábbi videóban Szenthe Gergely előadásának főbb megállapításai jelennek meg, különös hangsúllyal az avar kori népesség fennmaradására és a honfoglalók érkezése előtti Kárpát-medence népességének összetételére:

Olvass tovább...
Forrás: muemlekem.hu és Facebook poszt