500 évet kellett várni az igazságra, de kiderült, ki finanszírozta valójában a mohácsi csatát
A történelemkönyvekből ez kimaradt: így fonta be a világ akkori leggazdagabb oligarcha családja a Magyar Királyságot.
A magyarság ezeréves történelme a Kárpát-medencében rendkívül rapszodikusan alakult. A középkor folyamán a Magyar Királyság Európa egyik legerősebb és legmeghatározóbb állama volt, ám a Török Birodalom felemelkedése és a tragikus mohácsi vész mindent megváltoztatott.
A vesztes csata után az ország három részre szakadt, és egy jelentős része 150 évre török uralom alá került. Bár Mohács a nemzeti emlékezet egyik legtöbbet kutatott pontja, a mai napig akadnak olyan részletek, amelyek nem feltétlenül ismertek a nagyközönség előtt.
Egy történészkonferencián azonban nemrég olyan tényekre derült fény, amelyek teljesen új megvilágításba helyezik a sorsfordító ütközet hátterét.
Nem semmi, amit a Nyugati pályaudvaron fotóztak, évszázadokat mentek vissza az időben
Olvass tovább...
A titokzatos Fugger-levéltár forrásai
A szenzációs új összefüggések egy a mai napig létező, de szigorúan védett magánlevéltárból, a Fugger-archívumból származnak. Míg a közlevéltárakba bárki szabadon besétálhat kutatni, a magánkézben lévő dokumentumok eléréséhez külön engedély szükséges.
Dr. Kenyeres Istvánnak, a Budapest Főváros Levéltára főigazgatójának hosszas munkával sikerült többször is bejutnia ide, és egy hatalmas mennyiségű digitális forrásanyaggal tért haza.
A kutatás egyáltalán nem volt olcsó, a hazai intézménynek komoly euróösszegeket kellett kifizetnie a másolatokért. A beszerzett iratok egy része már be is került egy frissen megjelent oklevéltárba, lehetőséget adva a korszak gazdasági hátterének teljes újragondolására.
Titokzatos kódex tárta fel középkori magyar inkvizíciót, évszázadokig elhallgatták a táltos-perek történetét
Olvass tovább...
A leggazdagabb bankárcsalád finanszírozta a mohácsi sereget
A levelekből kiderül, hogy a Fuggerek mindig is a pénzvilág és a nagypolitika központjában álltak: ők biztosították például azt a vesztegetési pénzt is, amellyel V. Károly megszerezte a német-római császári címet, és amelynek révén a magyarországi rézbányákat is megkapták.
Bár a Magyar Állam 1525-ben lefoglalta a felvidéki bányáikat, 1526-ban mégis megegyeztek a folytatásról, és a család egy nagyobb összegű kölcsönt nyújtott a királyságnak.
Mivel a rendes állami bevételeket teljesen felemésztette a mindennapi határvédelem, a mohácsi mezőre kiálló hadsereg felállítását a pápai zsold mellett jelentős részben a Fuggerek tőkéje és kölcsöne biztosította.
Részlet a beszélgetésből:
