1100 éves perzsa írás a magyarokról, nagyon furcsát állítanak benne, a honfoglalás után készült

A történelem során számos író, vallási vezető, krónikás, király, szultán, tudós fejtette már ki véleményét a magyarokról, illetve kis hazánkról. Dante például olyat üzent nekünk 700 éve, ami még most is elképesztő, Theodore Roosevelt, Amerika elnöke azt mondta, hogy "az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért", Enrico Fermi olasz atomfizikus pedig egyenesen UFO-knak nevezett minket.

Azonban már a középkorból is vannak olyan feljegyzések és írások, amiknek szerzője valamilyen formában véleményt formált a magyarokról. Közel 1100 éves az perzsa írás, ami Ibn Ruszta lexikografus és földrajzíró tollából származik, ő egészen furcsát állított a magyarokról.

„A magyarok turk fajtájúak és vezérük húszezer lovassal vonul harcba… A magyarok országa bővelkedik fákban és vizekben. Sok szántóföldjük van… Ezek a magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek, nagy testűek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk selyembrokátból való. Fegyvereik ezüsttel és arannyal vannak kiverve és gyönggyel berakottak”

- olvasható az írásban, ami a honfoglalás után, 930 körül keletkezett.

De nézzünk meg más történelmi személyek véleményét is a középkorból. Freisingi Ottó német püspök és krónikás 1147-ben írta az alábbi sorokat, amiben ugyan nem említi meg konkrétan a magyarokat, de a történészek szerint ez valóban ránk vonatkozott.

„Mindenkinek magatartását egyedül a király határozza meg. Mindnyájan úgy engedelmeskednek a fejedelemnek, hogy nem csak nyílt ellentmondásokkal fölizgatni, hanem még titkolt suttogással sérteni is bűnnek tartanák… ebben a nagykiterjedésű országban senki sem mer a királyon kívül pénzt verni, vagy vámot szedni… Amikor pedig a király akarja vezetni a sereget, akkor mindnyájan ellentmondás nélkül egy testben egyesülnek.”

I. Pius pápa Magyarországot a kereszténység pajzsának és a nyugati civilizáció védőjének nevezte, miután Hunyadi János 1456-ban diadalt aratott Nándorfehérvárnál, Marzio Galeotto olasz humanista pedig azon a véleményen volt, hogy Európa népei mind irigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt lévő gazdagságot, ezért gyűlölet vesz minket körbe. Hozzátette, hogy hazánkban a leggazdagabb a föld, bő a hal-áldás, nagy mennyiségű a kenyérgabona, a borunkat pedig egész egyszerűen kiválónak jellemezte.

Most pedig jöjjön három olyan vélemény a történelemből, ami nagyjából azonos korú a perzsa író szavaival. Ekkehard, a Sankt Gallen-i kolostor szerzetese úgy fogalmazott, hogy a magyaroknál vidámabb embereket még soha nem látott azelőtt a kolostorukban, Regino apát pedig 908-ban azt mondta, hogy a mi népünk fáradalmakban és harcokban edzett, testi erőnk pedig mérhetetlen. 921-ben az itáliai király, Berengar mondott még csupa szépet és jót rólunk:

„Gazdagságuk pazar és szembetűnő. Hatalmas sereget tudnak kiállítani! Kürtszóra indul, fordul egész serege. Napokig lovagolnak váltó lovaikon. Ha megindulnak, megmozdul ég és föld alattuk. Harciasságuk és bátorságuk egyedülálló. Nem félnek a haláltól! Mosolyogva halnak meg! Legyőzhetetlenek”.

A cikk Kerkayné Maczky Emese összegyűjtött adatai alapján készült.