Nem merik kinyitni a világ legnagyobb „piramisát”, a tudós elszólta magát, mi az oka

Az egész világ egyik leginkább rejtélyesnek számító lelete a kínai agyaghadsereg. A 2000 évesnek tartott, az észak-nyugati Xianban felfedezett ókori hagyaték különleges látlelete egyszerre a kínai történelemnek, hagyományoknak, babonáknak, politikának és még a művészetnek is. A 70-es években megtalált agyaghadsereg évente milliókat vonzó látványossággá fejlődött, bár még korántsem derítették fel teljes egészében.

A legendák szerint akár átkot is rejthet az különleges hagyaték, amelyet egykor egy nagy császár, Csin Si Huang számára emeltek a halála utánra. A megalomán uralkodó valószínűleg még életében megindította a munkálatokat, amelyek akár három évtizedig is eltarthattak a királyi sírban. A császár számára létrehozott túlvilági hadsereg, és maga a temetkezési hely annak hagy emléket, hogy személy szerint megszállottan kereste az örök élet titkát.

Elképesztő részletek

A feljegyezések és számítások szerint az évtizedek alatt körülbelül 700 ezer munkás építette meg ezt a sírhelyet, amelyet tulajdonképpen kínai „piramisként” is aposztrofálhatnánk a a funkciója és a rejtélyessége miatt. Állítólag az építő kétkezi munkások egy részét a bizalom hiánya miatt élve elzárták az építést követően a „piramis” belsejébe. Így biztosítva azt, hogy a bejáratos melósok ne adják ki az építmény titkait. Ezzel kerülték el, hogy a császári síremlék ne kerüljön kifosztásra a befejezését követően.

Egy kínai bölcs ezt írta egykoron:

„A kincsek eltemetése és lepecsételése után a középső, a külső kaput pedig bezárták, hogy bebörtönözzék az összes kézművest és munkást, így senki sem jöhetett ki.”

A császár sírját egy óriási, körülbelül 8 ezer életnagyságú szoborból álló terrakotta hadsereg védte. A környező gödrökben terrakotta lovak, bronz szekerek és akrobaták is voltak, amelyek a császár iránti örök szolgálatot jelképezték. Érdekesség, hogy a katonák arcai és felszerelései mind-mind részleteiben eltérnek egymástól.

Súlyos átokról suttognak az agyaghadsereget illetően. Egy Paul Bahn nevű brit régész jegyezte meg, hogy:

„Az ókori Kínában a világ stabilitása az ősök zavartalan alvásától függött.”

Ezért is számított balszerencsés dolognak megbolygatni a császári sírhelyet, függetlenül attól, hogy valóban munkások tömegét zárták-e oda vagy sem. Ugyanis már azzal az átok magukra haragítását követték el a felfedező parasztok a 70-es években, ha csak a császár alussza örök álmát valahol a nekropoliszban. Csak éppen még nem találták meg.

Ugyanis a teljes sírhely további felfedezését, feltárását a következő évtizedekre tolták el, amikor még fejlettebb technológiával tudnak majd hozzálátni a szakértők és professzorok.

A legenda szerint hét, kutat ásó földművelő férfihez köthető az agyaghadsereg előtalálása, és szinte már mind meghaltak. Egyikük öngyilkos lett, mások szegényen haltak meg. De meggazdagodni egyikük sem tudott. Bár számtalan helyi állítja azt magáról, hogy ő bizony ott volt körülbelül öt évtizede, mikor az első agyagkatonát megtalálták.

Az agyaghadsereg legújabb titkai: