Ebből az országból származik az Árpád-ház, felfoghatatlan amit a tudomány közölt nem is olyan régen?

A magyar történelem egyik legnagyobb rejtélye, hogy pontosan honnan is származik az államalapító dinasztiánk, az Árpád-ház. A történészek és régészek évszázadok óta kutatják a választ, de a modern genetika most egy olyan döbbenetes felfedezést tett, ami minden eddigi elméletet új megvilágításba helyez. A kutatók az Árpád-házi királyok genetikai nyomait követve egy távoli, keleti országban bukkantak rá a kulcsra, a felfedezés pedig egészen felfoghatatlan.

A királyi vérvonal nyomában

A tudományos áttörés kulcsa III. Béla királyunk Székesfehérváron feltárt csontváza volt. A Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának kutatói, Dr. Nagy Péter Lajos vezetésével, sikeresen azonosították a király Y-kromoszómáját, amely apáról fiúra, szinte változatlanul öröklődik. Ezzel nem csupán egyetlen uralkodót, hanem egy egész dinasztia, az Árpád-ház férfi ági vérvonalát sikerült genetikailag meghatározni. A kutatók ezután elkezdték keresni, hogy a világon hol található meg ma ez a különleges genetikai marker.

"Amikor megtaláltam az Árpádok haplocsoportját, elkezdtem kutatni, hova vezethető vissza" - nyilatkozta a Mandinernek Dr. Nagy Péter.

A kutatás egy egészen váratlan helyre, a mai Oroszország területén található Baskíriába vezetett. A felfedezés szenzációs volt: kiderült, hogy az Árpád-ház genetikai rokonai a legnagyobb számban a mai baskír nép körében élnek.

A baskír kapcsolat és több százezer rokon Keleten

A kutatók egy baskíriai genetikai adatbázist vizsgálva jutottak a megdöbbentő következtetésre.

"Az Árpád-ház haplocsoportja a mai Baskíriában kivirágzott! Ott ma több százezer ember az Árpád-házzal rokon!" - mondta a genetikus.

A számítások szerint a baskírok és az Árpád-ház ősei nagyjából a 6. században válhattak szét, ami azt jelenti, hogy a baskírok tudományos értelemben a magyar uralkodói dinasztia legközelebbi élő rokonai.

A mesterséges intelligencia segítségével a TikTokon már próbálják is rekonstruálni az Árpád fejedelem korában történteket!

Ez a felfedezés nemcsak genetikai

Ez kulturális szempontból is rendkívül fontos. Felveti a kérdést, hogy a közös genetikai örökség mellett maradtak-e fenn közös kulturális emlékek, szavak vagy hagyományok, amelyek a két nép szétválása előtti időszakra, a magyarok korai történelmére utalhatnak. A tudomány ezzel bizonyítékot szolgáltatott arra, amiről a korabeli források is írtak: a magyarok egy keleti, lovas-nomád nép, amelynek gyökerei mélyen a sztyeppei kultúrákban keresendők. A baskíriai felfedezés így egy új, izgalmas fejezetet nyit a magyar őstörténet kutatásában.

Az Árpád ház 6 legfontosabb állomásáról pedig alább hallgatható meg egy rendkívüli és izgalmas beszélgetés!