
Külföldön írtak Mátyás királyról, rendkívüli dolgot állítanak a haláláról
Olvass tovább...
A legenda véget ér, a valóság megszólal: friss levéltári felfedezés borítja a történelemkönyveket Mátyás király halálával kapcsolatban.
A magyar történelem egyik legkiemelkedőbb, igazságosztó királya, Hunyadi Mátyás halála körüli rejtélyek új megvilágításba kerültek. Egy olasz levéltár mélyéről előkerült, eddig ismeretlen forrás alapján a tudományos közösség most pontosabb képet alkotott arról, mi vezetett a magyar király idő előtti halálához. A történeti rekonstrukció során Mátyás király életének eseményei más szemszögből értelmezhetők, különösen az 1486-os év történései alapján.
A hivatalos álláspont szerint a nemzet legnagyobb uralkodóinak egyike, az igazságos király 1490 áprilisában halt meg egy nem várt, hirtelen egészségi összeomlás következtében. Ugyanakkor a mérgezési gyanú, a „mérgezett füge” legendája, valamint a különféle összeesküvés-elméletek mind arra engednek következtetni, hogy a magyar emlékezet nem békél meg a magyarázattal.
Egy ferrarai jelentés új részleteket tár fel
Most azonban egy Olaszországból származó követ, Bartolomeo Bresciani 1486. február 20-án kelt jelentése világít rá egy eddig nem ismert körülményre. Ebben azt írja, hogy Hunyadi Mátyás, aki 1458 és 1490 között uralkodott Magyarországon, néhány napig ágyhoz volt kötve, mert ápolásra szorult – gutaütés érte. Bár később jobban lett, és mozogni kezdett, Budát csak május elején tudta elhagyni.
Olvass tovább...
A három hónapos kiesés rendkívüli jelentőségű, hiszen hazánk egykori királya, Mátyás király ekkor több politikai és katonai konfliktus sűrűjébe került, így a gyengeség és cselekvőképtelenség súlyos következményekkel járhatott volna.
Egyrészt a VIII. Ince pápával való hatalmi harc miatt feszült diplomáciai helyzet alakult ki, miután a pápa nyíltan támogatta a nápolyi trón ellen lázadó nemeseket. Másrészt a király közvetlen katonai támogatást tervezett nyújtani apósának, I. Ferdinándnak, ami komoly hadjárati előkészületekkel járt. Emellett az esztergomi érsekség betöltése körül is éles egyházi és politikai vita bontakozott ki, amelyben Mátyás király a pápai befolyással szemben próbálta érvényesíteni saját akaratát.
Az újonnan felfedezett dokumentumot Olaszországban, Modenában találták meg egy nagyszabású magyar vonatkozású levéltári feltárás során, amelyet Dr. Kuffart Hajnalka vezetett.
Az 1485–1490 közötti időszakra jellemző politikai feszültség, a VIII. Ince pápával folytatott hatalmi harc és éleződő diplomáciai összecsapás, valamint a nápolyi király melletti katonai elköteleződés olyan testi-lelki terhet rótt Mátyás királyra, amely végül igazoltan agyi érkatasztrófához, vagyis stroke-hoz vezetett.
A király 1486-os szélütésének klinikai képe megfelelt az úgynevezett minor stroke tüneteinek, amely ma már ismert előjele lehet a súlyosabb, végzetes eseteknek.
Olvass tovább...
A tünetek gyakran alig észrevehetőek vagy gyorsan múlnak, azonban az érrendszer fokozatos romlására utalnak. A modern orvoslás eszközeinek híján Mátyás király esetében nem volt lehetőség sem a megelőzésre, sem az utókezelésre.
A király állapotát a forrás szerint labilitás, gyors hangulatváltozások, dühkitörések, illetve extrém feszültségek jellemezték, amik mind árulkodó jelek lehettek esetében. A bécsi udvar hódítója, a királyi tanácsüléseken egyre agresszívebben lépett fel, különösen az egyházi hatalommal szemben, ami szintén fokozta a reneszánsz uralkodó pszichés és élettani terhelését.
1490 virágvasárnapján aztán, a túl hosszúra nyúlt mise, az éhség, és a romlott, elutasított füge kombinációja alatt Mátyás király újabb stroke-ot kapott, ezúttal már halálos kimenetelűt.
A friss bizonyítékok alapján kijelenthető: az igazságos uralkodó halálát egy figyelmeztető szélütés előzhette meg, és az 1486-os eset jelentős mértékben hozzájárult a későbbi agyi-érkatasztrófából származó tragédiához.
Az alábbi videóban az igazságos Hunyadi Mátyás története látható:
Olvass tovább...