Nem Szent István volt az első magyar király, teljesen át kell írni a történelmünket?

A magyar történelem ezeréves múltjában még mindig rengeteg titok lappang, közöttük olyanok is, melyekre már sosem kaphatunk választ. Minél távolabbra tekintünk vissza az időben, annál nehezebb rekonstruálni a pontos eseményeket, ugyanakkor vannak olyan korszakok, melyek viszonylag jól dokumentáltak és számos tárgyi bizonyíték is alátámasztja a történteket.

Ilyen Szent István király időszaka is, hazánk legfontosabb uralkodója pedig tett is azért, hogy ilyen hosszú ideig fennmaradjon az emlékezete, hiszen döntései alapvetően határozták meg nemzetünk történelmének alakulását. Ezek közé tartozik a pénzverés is, hiszen egy stabil alapokon nyugvó birodalom egyik lényeges pillére már ezredéve is a fizetőeszköz, és a mögötte álló tartalékok voltak.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének István király uralkodása körül talányok, és mint azt nemrég egy részletes elemzésben kifejtették, az Érmekibocsátó Intézet által rekonstruált Szent István ezüst dénár hátlapján egy ismeretlen koronát fedeztek fel. Ez pedig felveti a kérdést, valóban ő rendelte el ezek elkészítését?

A tanulmány szerint amennyiben valóban Istvántól származtak volna az ezüst dénárok, úgy Regina Civitas helyett Ratispona/Ratisbona feliratnak kellett volna szerepelnie rajta (Regensburg régies elnevezései), emellett az írásmódnál sem stimmel valami, hiszen az ősi magyar írásnak megfelelően jobbról balra vezetve íródott, nem pedig a nyugati kereszténység által használt latin vonalvezetéssel.

Ezek alapján jogos lehet az elképzelés, hogy ezek a pénzérmék még apja, Géza nagyfejedelem idejében készültek, ebben az esetben viszont felmerül, hogy valójában királlyá koronázták, és ha igen, az lehet-e az idegen korona, amit az érmén felfedezni véltek.

Géza, mint államalapító?

Erre lehet bizonyíték a bécsi képes krónika is. Habár évszázadokkal később keletkezett (1350 körül), Géza fejedelmet koronával, országalmával és királyi lándzsával ábrázolták benne. Géza apját viszont még harcosként. Így abban az időben Gézát államalapító királyként tarthatták számon.

Ennek persze nem mond ellent István uralma, akihez az egységes Magyar Királyság államszervezésének kiteljesedése fűződik (és valóban ekkor lehetett a pénzverés is egységesítve), azonban az Istvánnak tulajdonított ezüst dénár valójában Géza pénze lehetett. Ez pedig még a Koppánnyal való konfliktust és a pogány-keresztény kérdést is más megvilágításba helyezheti.

Gézát az „első legnagyobb magyarként” említik ebben a videóban, a jelenleg elfogadott történelmi ismeretek szerint ő volt az utolsó pogány vezetője nemzetünknek: