Felnyitották Napóleon sírját, kép készült a rettenetes látványról, amit benne találtak

Húsz évvel azután, hogy a száműzetésben meghalt, a francia nemzet úgy döntött, hazahozza és méltó helyre temeti a császárt, Bonaparte Napóleont. 1840. október 15-én Szent Ilona szigetén egy maroknyi francia és brit tiszt, orvos és munkás jelenlétében felnyitották a sírt, hogy exhumálják a holttestet. A pillanat feszültséggel és várakozással teli volt, de arra a rettenetes látványra, ami a koporsóban fogadta őket, senki sem számított. Egy korabeli litográfia megörökítette a jelenlévők döbbenetét.

A pillanat, amikor megállt az idő

A sír felnyitását Jean-Victor Adam francia művész örökítette meg egy híres litográfián. Bár a művész maga nem volt jelen, a képet szemtanúk részletes beszámolói alapján készítette el, megörökítve a jelenet drámaiságát. A képen láthatók a munkások, az emelőszerkezet, a brit katonák és a gyászoló francia tisztek. A középpontban a nyitott koporsó áll, amely fölé döbbent arcok hajolnak. Dr. Guillard, az exhumálást végző orvos félrehúzza a szatén szemfedőt és a jelenlévők arcán a hitetlenkedés, a kíváncsiság és a mély megrendülés érzelmei tükröződnek.

A rettenetes látvány nem a bomlás volt, hanem éppen annak hiánya. A szemtanúk szerint Napóleon teste húsz év után is szinte tökéletes, épségben maradt.

Az arcvonásai felismerhetők voltak, a kezei fehérek, a körmei pedig épek és tiszták. Olyan volt, mintha csak aludna. Ez a megdöbbentő állapot azonnal találgatásokra adott okot és egy olyan rejtélyt indított el, ami a mai napig foglalkoztatja a történészeket és a tudósokat.

Arzénmérgezés tartósította a testet?

Hogyan maradhatott meg Napóleon teste ilyen hihetetlenül jó állapotban? A legelterjedtebb és legtudományosabbnak tűnő elmélet szerint a válasz egy lassan ölő méregben, az arzénban rejlik. A korabeli tapéták, különösen a zöld színűek, gyakran tartalmaztak arzént, amely a sziget párás klímájában lassan párolgott és a császár szervezetébe juthatott.

Az arzén pedig közismerten egy erős tartósítószer, amely megakadályozza a test bomlását.

Egy 2008-as vizsgálat során a császár hajszálaiban a normális érték százszorosát találták meg ebből a mérgező anyagból. Bár ez az elmélet megmagyarázná a test állapotát, a történészek között máig vita tárgya, hogy a mérgezés szándékos volt-e, vagy egy tragikus véletlen következménye. A sír felnyitásának pillanata így nemcsak egy történelmi esemény, hanem egy máig megoldatlan rejtély kezdete is, amely örökre összekapcsolódott a császár nevével.

Íme az ominózus kép:

Ez pedig egy elképesztően izgalmas videós anyag Napóleon utolsó napjairól: