promotions.hu
Sötét mód
Keresés
Menü megnyitás
Napóleon olyat üzent Magyarországnak 200 éve, ami még mindig velőtrázó
Borítókép:  A kép illusztráció. Forrás: Profimedia
Zene, Film & Kultúra
Kategória fejléc
Promotions
Megosztás
Másolás

Napóleon szavaitól még ma is a hideg futkos a a magyar ember hátán.

Nemcsak világsztárok, hollywoodi filmcsillagok, de híres történelmi személyek is mondtak korábban véleményt Magyarországról. Dante például olyat üzent nekünk, ami még mindig elképesztő, valaki pedig egész egyszerűen földönkívülieknek nevezte a magyar népet. De egyikük sem mondott olyanokat, mint Bonaparte Napóleon. A francia uralkodó több mint 200 éve üzent Magyarországnak, és már akkor is a hideg futkosott tőle az emberek hátán, de még mai szemmel olvasva is eléggé velőtrázó.

Történelemórákról jól tudhatjuk, hogy 1809-ben volt a győri csata, amelyet az egyesült magyar és osztrák sereg vívott Napóleon hadai ellen. Mivel ezt a csatát is megnyerte, természetesen felkerült Győr neve a párizsi Diadalívre, Raab néven találhatjuk meg az egyik falán.

Napóleon miután csatát vesztett Aspernben, arra törekedett, hogy az Itáliából kivont osztrák erők ne tudjanak egyesülni a Duna bal partján állomásozó csapatokkal, ezért támadást indított először Bécs ellen, majd Győr felé vette az irányt. Miután elfoglalta az osztrákok császárvárosát, kiadta az úgynevezett schönbrunni kiáltványát 1809. május 15-én, amiben felszólította a magyarokat, hogy szakadjanak el a Habsburg-háztól, és alakítsanak nemzeti királyságot.

„Magyarok! Eljött azon szempillantás, melyben visszanyerhetitek régi függetlenségteket. […] Szerezzétek most vissza nemzeti lételeteket; legyetek ujra, a kik valaha voltatok! Válaszszatok királyt magatoknak, olyan királyt, a ki érettetek országoljon, a ti hazátoknak kebelében, ti közöttetek lakjék, és a kit a ti polgártársaitok és katonáitok vegyenek körül! Gyülekezzetek azért össze Rákos mezejére, őseitek szokása szerint; tartsatok ott nemzeti gyűlést és adjátok tudtomra végzéseiteket.”

- olvasható a kiáltványban.

A magyarokat azonban nem hatották meg és nem ingatták meg Napóleon szavai, inkább a csatát választották, amit aztán el is veszítettek. A francia császár ajánlatát azért utasították vissza oly határozottan a magyarok, mert úgy tekintettek a franciákra, mint közönséges hódítókra, Napóleonról pedig köztudott volt, hogy már nem a forradalom gyermeke volt, hanem egy kíméletlen önkényúr, akit egyedül a hatalomvágy és a birodalomépítés hajtott.

Pedig Napóleon tervei között nem szerepelt, hogy megszállja és bekebelezze Magyarországot; neki elsősorban az volt az érdeke, hogy a legyőzött Ausztria elég erős tudjon maradni, ha esetlen szüksége lenne rájuk, mint szövetségesre I. Sándor orosz cár ellen. Miután a franciák megszállták Bécset, valószínűleg az ott tartózkodó magyar értelmiségiek - köztük Batsányi János költő - sugalmazására Napóleon kiadta a kiáltványát, amiben a magyarokhoz szólt. A szöveget Batsányi János fordította le magyarra, aztán el is juttatták Magyarországra, de végül a nemesség nem akarta elfogadni a császár ajánlatát.

A fentebb leírt ok mellett ez azzal is magyarázható, hogy a kiáltvány az arisztokráciát, a nemességet szólította meg, és ők nyilván Habsburg-pártolók voltak, míg a napóleoni ideákkal esetleg szimpatizáló értelmiségiek és az alsóbb társadalmi réteg nem kapott szót ebben a kérdésben, így aztán elkerülhetetlen volt a győri csata.

(forrás: Rubicon)

Hasonló tartalmak
Galéria - Van képünk hozzá
Színes
Tech & Tudomány
Helyi Hírek
Időjárás