Égi jövevény okozta Napóleon bukását, elhallgatták a törikönyvekből a waterloo-i csata titkos történetét

Napóleon, a legendás hadvezér

Napóleon Bonaparte neve fogalom. A korzikai származású katona a francia forradalom káoszából emelkedett ki, ebben a turbulens időszakban lett belőle az egyik legismertebb hadvezér és uralkodó, aki egész Európát térdre kényszerítette.

Életének vége meglehetősen tragikusan alakult: a(z ABBA által is megénekelt) waterlooi csatában 1815. június 18-án elszenvedett veresége birodalma és uralkodása végét jelentette.

De vajon tényleg csak a brit és porosz seregek, a rossz döntések és balszerencse okozta Napóleon bukását? Egy új, egészen merész elmélet szerint a választ nem Európában, hanem a Föld másik oldalán, egy indonéz vulkán kráterében kell keresni.

A vulkántkitörés, ami mindent megváltoztatott

1815 áprilisában a Tambora nevű vulkán óriási erővel tört ki Indonéziában. A világ egyik legerőteljesebb vulkánkitörése globális hatást is gyakorolt: Matthew J. Genge geofizikus szerint a Tambora által a sztratoszférába juttatott, elektromosan töltött részecskék az ionoszféra elektromos rendszerét is megzavarták, különleges felhőképződéshez és esőhullámokhoz vezetve Európa-szerte.

Az biztos, hogy a döntő csata előtti éjjel heves esőzés csapott le Belgiumra, amely sártengerré változtatta a waterlooi csatateret, a sár pedig jelentősen késleltette Napóleon támadását - a kialakult helyzet pedig elegendő időt adott a poroszoknak arra, hogy egyesüljenek Wellington erőivel, ami végül Napóleon számára a végzetes fordulatnak bizonyult.

Történelmi ítélet

A történelmi elemzés azért nem áll meg a meteorológiai hatásoknál - a hadtörténészek jelentős része szerint Napóleon veresége nem csupán a sártól és az esőtől függött.

Regina Jeffers történész szerint a francia császár tábornokai között zűrzavar uralkodott: Grouchy tétlenül várakozott, Ney elhamarkodott rohamot vezényelt, ráadásul maga Napóleon sem volt csúcsformában.

A rossz kommunikáció, a belső ellentétek és a túlzott önbizalom legalább annyira hozzájárultak a bukáshoz, mint az időjárás - ennek ellenére a gondolat, hogy egy távoli vulkán tombolása közvetve megpecsételhette Európa sorsát, mindenképpen érdekesnek mondható.

A waterloo-i csata és az odavezető történések: