promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Nagyon átverik a TEMU-n a magyarokat, amit most észrevettek, az megdöbbentő

Nagyon átverik a TEMU-n a magyarokat, amit most észrevettek, az megdöbbentő

Borítókép:  Profimedia
Színes
Kategória fejléc

Akad probléma a termékkel.

Történelmi átverés a Temun

Az utóbbi hetekben több magyar vásárló is belefutott egy látványos, ám annál problémásabb termékbe a Temu nevű igen népszerű online piactéren. A szóban forgó termék egy állítólagos "osztrák–magyar monarchiás zászló", amit az eladó 1869-1918 közötti történelmi replikaként hirdet.

A zászló valóban látványos, kétoldalas nyomású, meglehetősen hitelesnek tűnik. Csakhogy akad vele "kis" egy gond: soha nem használtak hivatalosan ilyen zászlót, sem Ausztria, sem Magyarország, sem a kettő uniójának hivatalos szimbólumai között.

Nemzeti szimbólum, ami valójában nem az

Ahogy a Wikipédia is kiemeli: a közös Osztrák–Magyar Monarchiának nem volt egyetlen, közös zászlaja, mivel a két államrész jogilag különálló volt, és saját nemzeti lobogókat használt.

De akkor mi ez a furcsa kettős lobogó? A Monarchia valóban alkalmazta ezt a szimbólumot, Ausztria és Magyarország színeivel és címereivel, de csupán korlátozott célokra, például kereskedelmi hajózás során, vagy a külképviseleteken, konzulátusokon.

A haditengerészet viszont már nem ezt használta, hanem a piros-fehér-piros Habsburg-zászlót, ami jól mutatja: a „közös” zászló sem volt igazán egységesen elfogadott.

További Temus átverések

A Temu nem átverés, de mint minden népszerű platformot, ezt is kihasználják a csalók. Az ESET kiberbiztonsági szakértői szerint a leggyakoribb átverések között szerepelnek például a hírességek nevével visszaélő kamu ajánlások, hamisított kedvezmények Fortnite-hoz vagy Robloxhoz, illetve olyan reklámok, amelyek 90%-os leárazással csalogatnak, de valójában adathalász oldalakra irányítanak. 

Szintén gyakoriak a megtévesztő termékek: olcsó Apple-utánzatok, gyenge minőségű másolatok, vagy épp nem létező „történelmi relikviák”. A szakértők mindig kiemelik, miszerint ha túl jól hangzik, hogy igaz legyen, akkor valószínűleg nem igaz.

A felhasználóknak érdemes fokozott óvatossággal böngészniük, különösen ha nem hivatalos ajánlatokról vagy ismeretlen eladóktól származó termékekről van szó.

A Wikipédián sajnos akadnak rossz zászlók, ahogy az alábbi videóból is kiderül: