Az összes magyar törikönyvet újra kell írni, a magyarok eredete brutális titkot rejt, tudósok mutattak rá a szokatlan információkra?

Bizonytalanságok a magyar őstörténetben

A magyar őstörténet körül a mai napig rengeteg a kérdés. Hogyan zajlott a honfoglalás, pontosan honnan érkeztünk, kik voltak elődeink, hogyan alakult ki a nyelvünk - ezek mind olyan problémák, amelyek újra és újra élénk vitát generálnak tudósok és laikusok között egyaránt. Ám mind közül az egyik legfurcsább és legnyugtalanítóbb rejtély a hiányzó kétezer év: a magyar nyelv önállósodása és a történeti forrásokban való megjelenésünk között tátongó hatalmas űr.

A nyelvészeti eredmények szerint a magyar nyelv körülbelül 3500 éve szakadt le legközelebbi rokonairól, vagyis ekkorra már létrejött egy önálló, magyarul beszélő közösség. Ugyanakkor a krónikák csupán 1200 évre tekintenek vissza, vagyis maradt egy 2300 éves korszak, amelyről alig tudunk valamit.

Dr. Sudár Balázs történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársa erre a szakadékra hívta fel a figyelmet egy előadásában. Szavai szerint nem arról van szó, hogy a magyarság az "ősköd" homályából hirtelen bukkant volna elő, hanem arról, hogy a köztes idő történéseit még nem sikerült kellő pontossággal feltárni.

Viták és tudományos kihívások

Az őstörténet népszerűsége nem véletlen: szeretjük tudni, honnan származunk. A kezdetek mindig érdekesek, ugyanakkor a téma érzelmileg is terhelt: a hunokkal és szkítákkal kapcsolatos hagyományaink, a Kárpát-medence etnikai kérdései vagy éppen Trianon következményei mind azt mutatják, hogy itt többről van szó, mint szigorúan vett tudományról - a történészek feladata viszont mégiscsak a bizonyítékok keresése.

Forrásaink legfeljebb a honfoglalás előtti néhány évtizedig vezetnek vissza, így régészet, nyelvészet, antropológia és genetika próbálja kitölteni a hiányt.

Sudár Balázs kiemelte: a különböző tudományágak eredményeit nehéz összehangolni, a meglévő forrásokat pedig újra és újra kritikusan kell értelmezni.

A IX-X. századi muszlim szerzők írásait például sokáig a honfoglaló magyarságra vonatkoztatták, ám újabb kutatások szerint ezek inkább egy keleten maradt magyar népcsoportról szólnak. Ez felveti akár azt a lehetőséget is, hogy talán nem is a Kárpát-medencébe érkező magyarok voltak a legnépesebbek, hanem a keleti ágon maradt közösségek.

Kik voltak a magyarok?

A sztyeppei népek története nem egyenes vonalú, hanem állandóan változó mozaikokból állt. Törzsek olvadtak össze, szakadtak szét, és új szövetségek jöttek létre - ebből a körforgásból emelkedett ki a magyarság is. Nem biztos tehát, hogy a magyar nyelvet beszélő közösség mindig ugyanazt a csoportot jelentette. Az Árpádok eredete, a Turul-szimbólum rejtélye vagy a törzsszövetségek szerkezete a kutató szerint mind azt mutatja, mennyi a megválaszolatlan kérdés.

Sudár Balázs hangsúlyozza, hogy az őstörténetben nincsenek végleges válaszok, inkább lehetséges irányok és kizárható tévhitek vannak. A hiányzó 2000 év tehát nem üres semmi, hanem kutatási terület, amelyhez minden új felfedezés hozzátesz egy darabot.

Ha valamit mégis biztosan állíthatunk, az az, hogy a magyarság nem egyetlen pillanatban született, hanem hosszú, összetett folyamatok eredményeként vált azzá, aminek ma nevezzük.

A magyar őstörténet kérdései - beszélgetés az MCC-ben:

_{forrás: 24.hu}