Durva angol irat került elő Trianonról, megsemmisítő dolgot ír a magyarokról

Eseménydús 20. század

Kevés országot tépázott meg úgy a 20. század, mint Magyarországot. A trianoni döntések következtében az ország területének kétharmadát, lakosságának jelentős részét elveszítette: a vesztes háború után ez hatalmas nemzeti tragédiát jelentett, amely máig kihat a magyar történelemszemléletre.

A döntésben nem meglepő módon meghatározó szerepet játszott az antant hatalmak politikája és közvéleménye, különösen Nagy-Britanniáé, amelynek hozzáállása a századfordulón még inkább a szimpátiáról, később viszont egyre inkább az ellenszenvről szólt.

A szimpátiától az ellenszenvig

A 19. század második felében a magyarok jó hírnek örvendtek a szigetországban. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc felkelői rokonszenvet ébresztettek, a búr háborúk idején pedig a magyar közvélemény nyíltan az angolok mellé állt, ami még jobban javította a megítélést.

Az angol újságírók és kutatók ekkoriban szimpátiával érkeztek Magyarországra, ám ez az idill nem tartott örökké.

Az egyik legismertebb "Magyarország-szakértő”, Robert William Seton-Watson kezdetben barátként jött, de a nemzetiségi vezetőkkel való találkozások után Magyarország éles bírálójává vált: cikkei, könyvei, szakvéleményei a brit közvéleményt is a szláv és román nemzetiségek oldalára állították.

Kemény mondatok

A szemléletváltás egyik legdrámaibb példája Harold Nicolson brit diplomata volt. A béketárgyalások idején így írt Magyarországról - szavai nem éppen a diplomáciai semlegességről tanúskodnak:

"Bevallom, hogy undort éreztem, és érzek még ma is, ama turáni törzs iránt. Akárcsak rokonaik a törökök, nagyon sok mindent elpusztítottak, ugyanakkor nem alkottak semmit. Buda Pest csalárd város, minden ősi jelleg nélkül. Elérkezett a felszabadítás és a megtorlás órája."

A brit diplomata szavainál sokkal jobb példa nem kell arra a bizalmatlanságra és ellenszenvre, amely szigetországi diplomácia fiatal nemzedékét jellemezte - mondatai jól mutatják, hogy bár a döntéseket végül stratégiai megfontolások is vezették, a személyes ellenszenv és a morális ítéletek is hozzájárultak ahhoz, hogy Trianonban Magyarországot a vesztesek közül is különösen keményen sújtották.

Magyarország megbüntetése a világháború után:

forrás: 24.hu