Elfelejtheted, amit eddig tanultál a mohácsi csatáról, teljesen felforgatja a tudományt az új elmélet

Magyar történelmi tragédiák

Magyarország történelmének két leggyakrabban emlegetett tragédiája Trianon és a mohácsi vész. Előbbi a modern kor nemzeti traumája, utóbbi a középkor sorsfordító veresége, amely után három részre szakadt az ország.

A mohácsi csata idején II. Ulászló már tíz éve halott volt, fia, II. Lajos ült a trónon, ennek ellenére a történeti emlékezetben sokáig ő lett a bűnbak: a Dobzse Lászlóként elhíresült uralkodót a 19. századi romantikus történelemszemlélet ügyefogyott, gyenge kezű alaknak mutatta, akinek uralkodása előkészítette a katasztrófát - csakhogy ez a kép a modern kutatás szerint erősen leegyszerűsítő és igazságtalan.

Ki volt II. Ulászló valójában?

Ulászló 1456-ban született és már fiatalon cseh király lett, mielőtt 1490-ben a magyar rendek őt választották volna Mátyás utódjául.

Bár nem volt karizmatikus hadvezér, mint elődje, mégis negyvenöt évig uralkodott Csehországban és huszonhat évig Magyarországon - ez önmagában cáfolja, hogy erőtlen, pipogya király lett volna.

Trónra lépése után sikerrel konszolidálta hatalmát, leszámolt az ellenálló főurakkal és kézben tartotta az ország irányítását.

A Dózsa-féle parasztfelkelés idején személyesen már nem vett részt a harcokban, de döntő szerepe volt a rendi gyűlés utáni törvénykezésben. Kortársai is úgy emlékeztek rá, mint aki "öregségtől meggyötörve, de nagy békében uralkodott".

Az ország Mohács előtt

Ulászló idején Magyarország területi egysége még fennállt, ám a védekezés költségei óriási terhet róttak a királyságra. A török birodalom eközben egyre erősebb lett és II. Szulejmán trónra lépésével új szakasz kezdődött: immár egy kontinensnyi háttérrel rendelkező ellenfél állt szemben a magyar állammal.

A politikai elit hosszú fegyvernyugalomban szocializálódott, így hiányzott a valós haditapasztalat. Ulászló haláláig sikerült megőrizni az ország integritását, fia idején, Mohácsnál a túlerővel szemben elbukott a magyar had.

A vereséget tehát nem lehet egyszerűen egy rossz király számlájára írni: sokkal inkább a kor struktúrái, a török túlerő és a nemzetközi erőviszonyok pecsételték meg a magyar történelem alakulását.

A magyarság 10 legnagyobb csatája:

_{forrás: mandiner}