Nagy a probléma a TISZA Párt programjával a szakértő szerint, a legsérülékenyebb szektort érheti a végzetes csapás

A magyar munkaerőpiac szerkezeti problémái és a krónikus létszámhiány miatt az utóbbi években alapvető változások zajlottak le a hazai gazdaságban. Mára a rendszer eljutott egy olyan pontra, ahol a hazai források egyszerűen képtelenek kiszolgálni a megnövekedett igényeket. Legyen szó a termelőszektorról, a logisztikáról vagy a szezonális szolgáltatásokról, a vállalkozások életben maradása egyre inkább a külföldi forrásokon múlik.

Ebben a feszült helyzetben valóságos bombaként robbant a politikai döntéshozók bejelentése, amely radikálisan felülírhatja az eddigi működési modelleket. A szakma szerint ugyanis a harmadik országbeli dolgozók drasztikus korlátozása vagy teljes kitiltása azonnali gazdasági visszaesést okozna.

A Tisza Párt radikális tervei és a piaci realitás

A politikai paletta átrendeződésével a kormányrudat átvevő Tisza Párt választói akaratra hivatkozva egyértelművé tette, hogy felül kívánja vizsgálni, sőt, le kívánja állítani a külföldi munkavállalói programokat.

Bár a vendégmunkások beáramlásának megállítása politikailag jól csengő üzenet lehet a szakértők szerint, a HR-szakma és a makrogazdasági elemzők azt mondják, hogy a lépésből fakadó következmények beláthatatlanok.

A kormányzati program által belengetett szigorítás azonnal térdre kényszerítheti a legnagyobb hazai foglalkoztatókat. Göltl Viktor, a WHC ügyvezetője szakmai szempontból óriási hibának nevezte a tervezett tiltást, kiemelve, hogy a hazai aktív munkavállalók száma éves szinten 30–40 ezer fővel csökken, amit valahonnan pótolni kell a stagnálás elkerüléséhez.

Miért nélkülözhetetlen a külföldi dolgozó a termelésben?

A hazai ipari parkok és termelőüzemek működése ma már elképzelhetetlen lenne a nemzetközi toborzás nélkül. A HR-szolgáltatók nem jókedvükből vagy kényelemből utaznak Manilába vagy Dubajba, hanem azért, mert a magyar munkaerőpiac egyszerűen elfogyott.

Ha egy 90 fős gyár szeretné teljesíteni a megrendeléseit, de nem talál helyben embert a fennmaradó pozíciókra, akkor a behozott ázsiai dolgozók jelentik a megoldást.

Ők azok, akik stabilizálják a létszámot, így a meglévő magyar kollégák munkahelye is biztonságban marad, a termelőeszközök és a gépsorok pedig nem állnak le. Ha a beszállítási vagy gyártási láncból kivonják ezt a bázist, a gyár kénytelen lesz lehúzni a rolót, a megrendelések pedig a környező országokba (például Szlovákiába vagy Horvátországba) vándorolnak.

Végzetes csapást kaphat a vendéglátás és a turizmus

A szezonalitás és a kiszámíthatatlanság miatt a turisztikai szektor és a vendéglátás különösen sérülékeny területnek számít. Az időjárás- és forgalomfüggő balatoni strandok, hotelek és vendéglátóhelyek folyamatosan létszámproblémákkal küzdenek, hiszen a magyar munkaerő a bizonytalan és rugalmas időbeosztás helyett a fix, egész éves pozíciókat keresi.

A Fülöp-szigetekről érkezők magas munkamorállal, keresztény kulturális háttérrel és jó angoltudással érkeznek, így tökéletesen integrálhatóak a szállodaiparba.

A szakértő plasztikus hasonlattal élve úgy jellemezte a helyzetet, mintha a strandoknak megengednék a nyitvatartást, de leengednék a medencékből a vizet.

Mivel a külföldön élő magyarok hazacsábítása a bérszintek közötti hatalmas olló miatt nem reális forgatókönyv, az alternatívák száma egyenlő a nullával.

A piac most feszülten várja a részletszabályok kidolgozását, mert a jogi tisztánlátás hiánya a nyári főszezon előtt akár a teljes harmadik és negyedik negyedéves GDP-növekedést is tönkreteheti, ahogyan a szakértő kifejtette.

Hogy mi várható ténylegesen, az persze a jövő zenéje, addig is itt láthtó Magyar Péter legutóbbi sajtótájékoztatója, ahol több fontos kérdésre válaszol:

Forrás: Pénzcentrum