
A Parlament alól került elő Kádár János titkos búvóhelye, rendkívüli videó érkezett
Olvass tovább...
A hagyatékát vizsgáló kutatók szerint semmi keresnivalójuk nem lett volna ott.
Kádár János több mint harminc éven át vezette Magyarországot, az élete és a személyisége azonban máig tele van titkokkal. Halála után a Cservenka utcai villájában hátrahagyott több mint négyezer kötetes magánkönyvtárát vizsgáló kutatók olyan felfoghatatlan dolgokra bukkantak, amelyekre a mai napig nincs egyértelmű magyarázat. A polcokon olyan könyvek és tárgyak sorakoztak, amelyeknek elvileg semmi keresnivalójuk nem lett volna ott.
Olvass tovább...
A Kádár-hagyaték legmegdöbbentőbb rejtélye kétségkívül az a néhány könyv, amely a pártfőtitkár 1989-es halála után jelent meg. Hogyan kerülhetett a gyűjteményébe például Horn Gyula "Cölöpök" című, 1991-ben kiadott önéletrajza, vagy Charles Gáti "Magyarország a Kreml árnyékában" című műve?
A történészek és a kutatók is csak találgatnak. A legvalószínűbb, de egyben legprózaibb magyarázat szerint ezeket a könyveket már Kádár özvegyének, Tamáska Máriának ajándékozhatták a politikus-társak és így kerültek a férje hagyatékával egybegyűjtött könyvtárba. A rejtély azonban így is fennáll: miért nem különítették el ezeket a darabokat?
A kérdés máig megosztja azokat, akik a Kádár-korszak titkait kutatják. De nem ez az egyetlen furcsaság a gyűjteményben. A polcokon ott sorakozott Bibó István Londonban kiadott, "Harmadik út" című, ellenzékinek számító tanulmánykötete is, ami szintén meglepő egy pártfőtitkár könyvtárában.
Olvass tovább...
A politikai könyvek mellett Kádár János meglepő ízlésről tett tanúbizonyságot. A könyvtárában elenyésző volt a kötelező szocialista-realista művek száma, annál több volt viszont a nyugati krimi. Agatha Christie-től például 71 kötete volt meg, többségében angolul. Ez a tény önmagában is rejtélyes, mivel a hivatalos álláspont szerint Kádár - egy kevés németet leszámítva - nem beszélt idegen nyelveket.
Ehhez képest a könyvtára tele volt angol nyelvtanokkal, szlengszótárakkal és angol nyelvű Bibliával is. A legbizarrabb lelet azonban kétségkívül egy 1959-es kiadású Hugh Hefner: The Playboy Cartoon Album.
Hogy hogyan került a hírhedt amerikai magazin karikatúra-válogatása a magyar pártfőtitkár polcára, valószínűleg örök titok marad.
A Kádár-könyvtár összességében egy meglepően emberi és sokszínű gyűjtemény képét mutatja. A kötelező Marx és Lenin kötetek mellett ott sorakoztak a magyar klasszikusok, Jókai, Mikszáth és a nagy kedvenc, Rejtő Jenő szinte összes műve. A legkedvesebb olvasmányai között tartották számon a Svejk-et is. Úgy tűnik, a hosszúra nyúlt tárgyalások és politikai csatározások után Kádár János is a szórakoztató irodalomban keresett menedéket, miközben a könyvtára olyan titkokat őrzött meg az utókornak, amelyek talán sosem fognak teljesen megfejtésre találni.