Megtalálták Szent István király sírját, minden képzeletet felülmúl az, ami a koporsóján látszódik?

Egy királyi temetkezés rejtélye

A magyar történelemben nehéz túlértékelni Szent István szerepét, ezt látjuk minden évben augusztus 20-án is: a magyarság "hivatalos" európai történelme az ő államalapításával kezdődött.

Pontosan ezért különösen fontos az a kérdés, hogy vajon merre található István sírja. Amit biztosan tudunk, az az, hogy Istvánt 1038-ban Székesfehérváron temették el abban a Szűz Mária-prépostsági templomban, amelyet maga alapított, és amely később a magyar királyok koronázási és temetkezési helye lett.

A középkori források szűkszavúak: Hartvik püspök legendája említi, hogy „fehér márvány szarkofágba” helyezték a király testét. A templom azonban a török időkben elpusztult, a sírhely pontos helye feledésbe merült, a régészeti kutatások pedig a mai napig nem vezettek tökéletes eredményre.

A szarkofág azonosítása

A XIX. században a fehérvári romok iránti érdeklődés fellendült és újra előkerült egy kő szarkofág, amelyről 1930-ban kimutatták, hogy eredetileg Székesfehérváron állt. Varju Elemér (1873-1945) művelődéstörténész azonosította a szarkofágot Hartvik leírása alapján, ezután pedig sokáig nem is kérdőjelezték meg, hogy Szent István koporsója lehet.

Később más elméletek is születtek: egyesek szerint Imre herceg vagy Géza fejedelem nyugodhatott benne, viszont a szarkofág díszes faragása, kerubjai, rozettái és az angyalalak azonban inkább a szentté avatott uralkodó síremlékére utalnak, mint egy "egyszerű" hercegére.

Római eredet vagy középkori munka?

A tudományos vita a szarkofág eredetéről máig tart. A múlt században még rómainak tartották, majd 9-10. századinak vélték. A ma elfogadott álláspont szerint római eredetű sírláda lehetett, amelyet a XI. században, István temetése vagy inkább szentté avatása idején faragtak át keresztény szimbolikával.

Az angyal, amely a halott lelkét viszi, és a kerubok a mennyei túlvilág képét idézik, méltó keretet adnak egy szent király nyughelyének. A székesfehérvári szarkofág így meglehetősen komplex örökséggel bír: egyszerre kötődik az ókorhoz és a magyar államalapító emlékéhez.

A Szent István-szarkofág: