Alaposabban megvizsgálták a híres magyar ereklyét és döbbenetes jelentésű sorokat találtak rajta

Harci emlékből szakrális jelkép: a Lehel-kürt kettős öröksége

Lehel kürtje a magyar történelem egyik legismertebb ereklyéje, amelyhez évszázadok óta legendák és hiedelmek kapcsolódnak. A monda szerint Lehel vezér ezzel a kürttel sújtott le „Konrád császárra” a fogságba esését követően.

A tárgy ma a jászberényi múzeum egyik legféltettebb kincse, ahol elefántcsontból faragott testét és aprólékos díszítéseit a kutatók rendszeresen vizsgálják. Bár eredetéről és funkciójáról számos vitatott kérdés maradt fenn, abban viszont egyetértettek, hogy a kürt a magyar identitás egyik meghatározó szimbóluma, amely egyszerre testesíti meg a honfoglaló ősök harci erejét, a közösség szakrális összetartozását és a keresztény hitvilág felé vezető kulturális átmenetet.

Rejtett kódok a kürt peremén: Turul, párducok és kentaurok üzenete

Az újabb elemzések szerint a kürt szájnyílása körüli mintázatok nem kizárólag díszítő motívumok.

A fő tengelyen a Turul, vagyis a Lélekmadár látható, amely két mitikus párduc kíséretében a lélek útját jelképezi – az élet végétől a Jóistenhez vezető ösvényt. A másik tengelyen egy kentaur, a Nyilas jelenik meg, amely a közösség önazonosságát, vagyis a „mi”-t szimbolizálja.

A kozmikus szimbólumok rendszere

A kentaur felé forduló madarak egyikének csőrében élő ág, a másik madár szájában – a „fénymag” – található. Az előbbi az élet biológiai részét, az utóbbi a transzcendens, isteni rendet jelenti a forrásanyag szerint.

A faragványt keretező hullámvonalakon túl tollszerű díszítés figyelhető meg, amely a szkíta és hun díszítőhagyományban is jelen van.

A kutatók szerint ez a szimbolika a manicheista kereszténységhez köthető, de gyökerei még Krisztus előtti hagyományokhoz nyúlnak vissza. A faragvány képi nyelve röviden, mégis sokrétűen fejezi ki az élet rendjét és kereteit, ahogyan azt a legenda őrizte.

Összekapcsolódások jelei: szövetség és hit a kürt faragványain

A kürt oldalán ismétlődően megjelenő csomó ábrázolások különösen figyelemre méltóak. A csomó a kötés, a szerződés, a béke és a szövetség jelképe. A megfejtés alapján ezek a motívumok a Jóistennel kötött szövetség kifejeződései, párhuzamba állíthatók a házasság, a békeegyezség vagy a közösségi összetartozás jelképeivel. A pántok és a végtelen csomó szimmetriája arra utalhat, hogy a kürt ugyan hangszer vagy dísztárgy volt, de szakrális funkciót is betöltött.

A hiedelemtől a tudomány értelmezésig: új fényben a Lehel-kürt

Az új elemzések megmutatják, hogy a Lehel kürtje sokkal több, mint egy múzeumi ereklye: egy komplex jelrendszer, amely egyszerre kötődik a pogány hagyományokhoz, a keresztény szimbolikus jelentéshalmazhoz és a magyar-történelem kollektív emlékezetéhez. A tárgyban rejlő jelentésrétegek feltárása új távlatokat nyit a tudomány számára, hiszen a magyar múltban a tárgyak is megtestesíthettek spirituális és közösségi üzeneteket.

Örökség és identitás - A nemzeti emlékezet faragott jelképe

A Lehel kürtje tehát egy faragott elefántcsontból készült hangszertestnél jóval több: szimbolikus kulcs, amely a legenda és a történelem határán áll. Az ereklye egyszerre idézi meg a honfoglaló magyarság világát és a keresztény korszak szellemiségét. A múzeum falai között őrzött kürt ma is arra emlékeztet, hogy a magyar identitás formálódásában a tárgyak és a hozzájuk kapcsolódó történetek meghatározó szerepet játszanak.

A videóban Nagy György történész elemzi az augsburgi vereség okait, tisztázza I. Konrád császár szerepét, valamint megvizsgálja a Lehel kürtjéhez kapcsolódó merénylet legendáját: 

Forrás: Scribd és Wikipédia