Rendkívüli helyen bukkant fel 10 ezer magyar katona, olyan nyomot hagytak maguk után, ami újraírja a magyar történelmet

Az utolsó magyar huszárok

A huszárság igazi hagyományos magyar katonanemnek számít, olyannyira, hogy a legtöbb nyelvben is szinte az egyetlen magyar jövevényszó. Manapság ha meghalljuk a huszár szót, a legtöbben az 1848-as forradalom időszakára gondolnak, sújtásos mellényben szablyával harcoló katonákat látunk magunk előtt, pedig még jóval később is rendszeresítve voltak a magyar hadseregben - egészen a második világháború végéig.

Az 1. magyar királyi honvéd huszárhadosztály sorsa a második világháború végén végleg megpecsételődött: nemcsak katonák ezrei vesztek oda, de a még a nyomuk is eltűnt a történelemből - egészen mostanáig.

Május 17-én, pontosan 80 évvel a fegyverszünet után, a Salaberg-kastély egykori parkjában, a mai Haag állatkert területén egy vasalással megerősített, súlyosan korrodált faládát találtak. Ez a láda valaha egy hadikonyha része lehetett, most viszont egy történelmi szenzáció tárházának bizonyult: benne voltak az 1. magyar királyi huszárhadosztály utolsó heteit dokumentáló eredeti naplók, parancsok és jelentések, amelyekről eddig csak legendák és töredékes visszaemlékezések szóltak.

A legenda nyomában

A dokumentumok létezéséről eddig csak szóbeszéd, családi levelek és néhány túlélő elbeszélése tudósított. Az áttörést egy visszaemlékező levél hozta, amelyet Bánó-Kacskovics Zoltán írt unokahúgának.

A férfi egykor részt vett a dokumentumokat rejtő láda elásásában, de csak homályosan emlékezett a helyszínre. A fordulatot Szebenyi István hadtörténész és kutatócsoportja hozta, akik éveken át kutattak a hadosztály nyomai után.

Egy egyszerű fémdetektor jelezte számukra a láda helyét a gímszarvasok kifutójában, tartalma pedig felbecsülhetetlen értékű történelmi forrásként szolgál a hadosztály utolsó napjairól, és a háború utáni kényszerű megadásról.

A hadosztály öröksége

A huszárhadosztály sorsa egy kivételes barátság miatt alakult másként: a magyar királyi hadsereg lovastisztje, Malanotti ezredes és az amerikai Patton tábornok még 1930-ban, Torontóban ismerkedtek meg egy világbajnokságon.

Ez a kapcsolat vezetett oda, hogy a huszárok 1945 májusában átkelhettek az Enns folyón és megadhatták magukat az amerikaiaknak, ezzel pedig elkerülhették a szinte biztos halált jelentő szovjet hadifogságot.

Érdekességek a magyar huszárokról:

forrás: Haus-Chroniken von Haag