Halálos titkot rejt a Kínai Agyaghadsereg, a tudósok elsápadtak a felfedezéstől

Halálos titkot rejt a Kínai Agyaghadsereg – a tudósok elsápadtak a felfedezéstől

A kínai Shaanxi tartományban, 1974 tavaszán néhány egyszerű földműves nem sejtette, hogy történelmet írnak. Egy vízkereső ásás során különös, agyagból készült arcok bukkantak elő a földből – ezzel vette kezdetét a világ egyik legnagyobb régészeti felfedezése: a kínai agyaghadsereg története.

A történelem egyik legrejtélyesebb sírkomplexuma tárult fel előttük: az első kínai császár, Csin Si Huang mauzóleuma, ahol több mint 8000 életnagyságú agyagkatona áll sorfalat az öröklét kapujában. Az uralkodó halála után épült temetkezési hely több mint 56 négyzetkilométeres, és többek között harcosokat, de akrobatákat, zenészeket, szolgákat, sőt, díszes bronz madarakat és arannyal futtatott kocsikat is rejt.

Az elmúlt évtizedekben több mint egymillió látogató járta végig az agyagkatonák sorait – de csak nemrégiben derült fény arra a felfedezésre, amitől még a kutatókat is kirázta a hideg. A harcosok nem szimbolikus értelemben értendő őrök voltak. Fegyvereik halálosan hatékonyak – és akár ma is használhatók.

A halál tökéletesre csiszolt művészete

A régészek és tudósok – köztük a University College London szakértői – évek óta kutatják, hogyan készülhettek ezek a katonák és eszközeik. Több mint 40 000 darabos bronz fegyverek kerültek elő: nyilak, lándzsák, keresztek, díszkardok és keresztíjak (számszeríjak), mechanizmusok.

Bár első ránézésre ezek a bronz nyílhegyek hasonlónak tűntek, a tudós csapat elemzése hamar bizonyította: a gyártásuk mögött bámulatos mérnöki és logisztikai rendszer állt.

A kutatók hordozható röntgenfluoreszcens spektrométerrel (pXRF) vizsgálták meg a nyílhegyek és alkatrészeik kémiai összetételét. Azt találták, hogy az egyes fegyvercsomagokban – például 100 nyílvessző egy nyíltartóban – azonos fémtartalmú ötvözeteket használtak.

Ez arra utal, hogy az eszközöket nem tömeggyártással, hanem kis, független műhelyekben készítették, „cellás” rendszerben. Akárcsak a modern autógyártásban a Toyotánál: rugalmas, párhuzamos egységek állították elő, amire épp szükség volt.

A pillanat, amikor elsápadtak

A tudósok azonban egy további, egészen elképesztő felfedezés részleteire is rábukkantak. A nyílhegyeket keményebb, magas ón-tartalmú bronz ötvözetből készítették, míg a nyeleket tartó „tangokat” azaz tegezeket,  rugalmasabb, törésállóbb anyagból öntötték. Ez azt jelenti, hogy tudatosan optimalizálták a fegyverek hatásfokát. A hegy áthatol a páncélzaton – a szár viszont nem törik ketté.

Az ötvözet arányai mellett más részletek is árulkodtak a halálos precizitásról. A tudósok foglenyomatokhoz használt lenyomatanyaggal mintát vettek a fegyverek felületéről.

Elektronmikroszkóppal végzett elemzés során olyan sűrűn elhelyezkedő, finom csiszolási mintázatot találtak, amelyek egyértelműen gépi polírozásra utaltak – ez a legrégebbi ismert nyoma annak, hogy ipari precizitással dolgoztak már az ókorban is.

A legmegdöbbentőbb azonban az, hogy ezek a fegyverek használatra készült eszközök voltak. Nem ceremoniális díszek, nem halotti jelképek. Valódi, éles, hatékony harci fegyverek. Olyanok, amelyeket ha ma a csatatérre vinnénk, ma is megállnák a helyüket.

Egy birodalom, amely még halálában is félelmet kelt

A kínai-agyaghadsereg ma nemcsak turisztikai szenzáció, párhuzamosan technológiai és tudományos rejtély is, amely évről évre új meglepetéseket tartogat. A felfedezés, hogy ezek az eszközök ilyen magas szintű mérnöki tudással készültek, egy az egyben felpezsdíti azt a tudást, amit az ókori hadviselésről, gyártástechnológiáról és történelemről gondoltunk.

Ahogy a projekt vezetője, Marcos Martinón-Torres fogalmazott: „Mindig arról beszélünk, hogy a kémia segít formálni a jövőt. Itt most abban segített, hogy megértsük a múltat.” És a múlt, úgy tűnik, még mindig tud meglepetéseket okozni – szenzációs meglepetéseket. 

Az alábbi videó bemutatja, hogy a kínai agyaghadsereg harcosai valódi, halálos bronz fegyverekkel voltak felszerelve. Megtudhatjuk, hogyan készültek ezek az eszközök, milyen fejlett technológiát alkalmaztak az ötvözetek megmunkálásában, és milyen szerepet játszott mindez a Csin-dinasztia hadseregének hatékonyságában és fölényében: