Szenzáció, megtalálták Mátyás király elveszett palotáját, ez a magyar Atlantisz?

Létezik Budapest szélén, a XVI. kerület egyik csendes részén egy kastély, amelyről évtizedeken át csak suttogtak. Egyesek szerint titkos alagútrendszer kötötte össze a budai Várral, mások szerint itt állt Mátyás király vadászháza, vagy Mária Terézia egyik elfeledett pihenőhelye. Most viszont újra a figyelem középpontjába került – és felmerült a kérdés: vajon nem egy elveszett királyi palota romjain áll ez a különös épület?

A rejtélyes kastély, amelyről senki sem tudta az igazat

A XVI. kerület Sashalom városrészének egyik nyugodt utcájában bújik meg egy 200 éves, kívülről díszes, belülről azonban sokáig romos állapotú kastély. A helyiek számára is sokáig csak „a sárga kastély” vagy „Gizella-kastély” néven volt ismert, és ez a névhasználat is jól mutatja, mennyi legenda szőtte körbe. Egyes történetek szerint Mátyás király vadászháza állt itt még a 15. században, mások szerint Mária Terézia idejében készült a birodalmi uralkodó pihenőhelyeként. Ezeket az elméleteket később történészek cáfolták, de a mítoszok ettől csak erősödtek.

A magyar Atlantisz legendája

Az épülethez kapcsolódó leghíresebb városi legenda szerint a kastély alatt egy titkos alagútrendszer húzódik, amely összeköti a budai Várat a gödöllői királyi kastéllyal. Az alagutakban állítólag aranykincseket rejtettek el, amelyeket azonban soha senki nem talált meg – innen ered a „magyar Atlantisz” elnevezés, amely újra és újra felbukkan a közösségi oldalakon, ha valaki megoszt róla egy-egy új fotót vagy felfedezést.

A valódi eredet: Festetics, nem Hunyadi

A sok romantikus és történelmi színezettel ellentétben a valóság is meglehetősen izgalmas. A kastélyt gróf Festetics János építtette a 18. század végén, és olyan híres művészek is dolgoztak rajta, mint Feszl Frigyes, a pesti Vigadó tervezője. A birtok része volt vendégfogadó, malom, pálinkafőző, istálló, sőt galambház is – a korabeli leírás szerint „angol ízlésű mezei lak” volt, amit Kazinczy Ferenc is megcsodált. Mégsem vált soha országos hírű épületté – egészen mostanáig.

Az újjászületés – romból főúri pompába

Az épület hosszú ideig elhagyatottan állt, az 1970–80-as években inkább volt a pusztulás jelképe, mint műemlék. A fordulat a 2000-es évek elején következett be, amikor egy építőipari vállalkozó megvásárolta, és szigorú műemlékvédelmi szempontok szerint felújíttatta. A dór kőoszlopos tornácot és az eredeti kőpadozatot is megőrizték, a kertet régies stílusban alakították ki újra – a korhűségre való törekvés lenyűgöző.

Zárt ajtók mögött – de mégis látható

Bár a kastély magántulajdonban van, kívülről bárki megcsodálhatja. A csodásan rekonstruált díszkapun keresztül, jó időzítéssel akár az udvarra is be lehet pillantani, és bár látogatók nem léphetnek be, a hely továbbra is izgatja a történelem szerelmeseinek és a legendavadászok fantáziáját.

Lehet, hogy nem Hunyadi Mátyásé volt – de mégis királyi

Hiába cáfolják a történészek a Hunyadi-vonalat, az emberek szeretnek hinni a legendákban – különösen akkor, ha azokban titkos alagutak, elrejtett kincsek és elveszett királyi lakok szerepelnek. A sashalmi kastély története így tovább él a képzeletben: egy rejtett magyar Atlantisz, amely bár sosem volt az, mégis azzá vált.

És ha már a Festetics név felmerült, az alábbi videóban több, mint 1.5 percen keresztül gyönyörködhetünk a csodálatos Festetics-kastélyban: