Égi jövevénnyel vívtak nagy háborút az ősemberek, felforgatja a történelmet ez a felfedezés
.jpg?crop=2317%2C956%2C8%2C27&width=1920)
Egy új kutatás szerint nem háborúk, hanem valami teljesen más sodorta veszélybe az ősember túlélését – és talán ez pecsételte meg a neandervölgyiek sorsát is.
Egy kozmikus válság, amelyről eddig alig tudtunk
41 ezer évvel ezelőtt a Föld mágneses pólusai felcserélődtek. Ez az úgynevezett Laschamps-esemény korábban is ismert volt a geológusok előtt, ám egy új amerikai kutatás most azt állítja: ez a globális jelenség közvetlen hatással lehetett az emberiség túlélésére, és akár döntő szerepet játszhatott a Homo sapiens felemelkedésében.
A mágneses tér összeomlása súlyos következményekkel járt: a Föld védtelenné vált a Napból és az űrből érkező sugárzással szemben, az ózonréteg meggyengült, a légkörben pedig megnőtt az UV- és kozmikus sugárzás mennyisége. Az égen sarki fények tűnhettek fel szinte mindenütt – miközben a földfelszínen élők égető, láthatatlan fenyegetéssel néztek szembe.

Így néznek ki most azok az emberek, akikben a legtöbb ősember-DNS maradt
Olvass tovább...
Hogyan reagált erre a Homo sapiens?
A Michigani Egyetem kutatócsoportja szerint a modern ember tudatos alkalmazkodással válaszolt a kihívásra. Régészeti leletek tanúsága szerint ebben az időszakban vált általánossá a barlangok használata, megjelentek a szabott, testet fedő ruhák első nyomai, és drasztikusan megnőtt a vörös és sárga okker festékek előállítása.
Ez utóbbi különösen érdekes: az okker ugyanis természetes fényvédőként is funkcionálhatott. A vasoxidot és más ásványi anyagokat tartalmazó pigmentet sok esetben bőrfelületre kenték – vélhetően nem esztétikai, hanem védelmi céllal.
A neandervölgyiek sorsa: tanácstalanság a vihar közepén?
Ugyanekkor a neandervölgyiek még mindig zömök testalkatukkal és egyszerűbb eszközeikkel próbálták túlélni a környezeti változásokat. A kutatók úgy vélik, hogy nem voltak képesek ugyanolyan gyorsan és hatékonyan alkalmazkodni, mint a Homo sapiens – ez pedig hozzájárulhatott eltűnésükhöz.
A Laschamps-esemény tehát természeti, és kulturális választ követelt. Az emberi faj történetének egyik legkorábbi döntő fordulópontját láthatjuk benne: nem az erősebb, hanem az alkalmazkodóképesebb faj maradt fenn.
Miért fontos ez ma?
A tanulmány nem állítja, hogy minden részlet bizonyított. Ahogyan Raven Garvey, a kutatás vezetője fogalmaz: ez „egy új hipotézis, amely rávilágít arra, milyen összetett kapcsolat lehet természeti katasztrófa és kulturális fejlődés között”. A múlt megértése pedig segíthet abban is, hogyan nézünk szembe a jövő bizonytalanságaival.
Az alábbi videó részletesen bemutatja miképp használtak fényvédőt az ősemberek a túlélés érdekében:

A leghalálosabb élőlény jelent meg a Föld egy pontján, ember oda nem léphet be
Olvass tovább...
