A leghalálosabb élőlény jelent meg a Föld egy pontján, ember oda nem léphet be

Brazília partjaitól mintegy 33 kilométerre fekszik egy apró, mégis hátborzongató sziget: Ilha da Queimada Grande, más néven a Kígyó-sziget. Az Atlanti-óceánba veszve, viharok és zord hullámok között rejtőző földdarabot a brazil kormány szigorúan elzárta a látogatók elől. A világ egyik legveszélyesebb helyének tartják, nem véletlenül – a tudomány és az evolúció egyik legkülönösebb kísérlete zajlik itt.

Egy sziget, ahol az evolúció másképp működik

A Kígyó-szigetre ne egyszerűen egy elszigetelt területként tekintsünk, hanem egy élő laboratóriumra, ahol a természet a saját törvényei szerint formálta az életet. A régió egykor összeköttetésben állt Brazília szárazföldi részével, azonban az utolsó jégkorszakot követően a tengerszint emelkedése elszigetelte a szigeti térség nagy részét. Az itt rekedt állatok számára az életkörülmények gyökeresen megváltoztak, és a túlélésért folytatott harc drasztikus átalakulásokat eredményezett.

A tudósok szerint az evolúció itt egy rendkívül gyors és sajátos utat járt be – az állatok, amelyek valaha a szárazföldön éltek, a szigeten egészen új alkalmazkodási stratégiákat fejlesztettek ki.

A világ egyik legveszélyesebb élőlénye uralja a területet

Bár első pillantásra egy idilli, dzsungellel borított szigetnek tűnhet, a Kígyó-sziget valójában egyetlen uralkodó faj birodalma: az arany lándzsafejű vipera (Bothrops insularis) otthona.

A veszélyes kígyófaj sehol máshol nem található meg a világon és a tudomány számára különösen érdekes állatfajnak minősül, hiszen elszigeteltsége olyan evolúciós kísérletet hozott létre, amelyet se laboratóriumban, se más természetes élőhelyen nem lehetne megfigyelni.

A vipera mérge sokkal erősebb, mint szárazföldi rokonaié – a tudósok szerint azért, mert a kígyók elsődleges táplálékforrása a szigeten élő madarak, amelyeket gyorsan és hatékonyan kell leteríteniük. Az izolált környezet és a ragadozó-zsákmány kapcsolat sajátosságai miatt az arany lándzsafejű viperák méreganyaga az évmilliók során elképesztően erőssé vált.

A brazil hatóságok szerint a szigeten négyzetméterenként számítva akár három-öt kígyó is élhet, amely kimagasló egyedsűrűséget jelent.

Érdekfeszítő mítosz keringett a “halálos sziget” körül: A legendák szerint egykor kalózok temették ide féltett kincseiket, és a kígyókat a természet saját őrségként állította a sziget védelmére.

Miért tiltották ki az embereket?

A brazil kormány szigorúan korlátozza a szigetre való belépést. Nemcsak az emberek védelme érdekében, hanem azért is, hogy az itt élő veszélyeztetett viperafaj fennmaradását biztosítsák. Bár néhány kutató és tudós kivételes engedéllyel látogathatja a területet, ők is csak fokozott óvintézkedések mellett tehetik ezt meg.

A történetek szerint néhányan már próbálták illegálisan megközelíteni a szigetet – ám ők soha nem tértek vissza. A helyi halászok figyelmeztetik a kíváncsiskodókat: "Aki ide belép, az nem jön ki élve."

Egy tiltott sziget, amely a tudomány számára “kincsesbányának” számít

Kíméletlen körülményei miatt a legtöbb ember rémálomként gondol az izolált földrészre, a Kígyó-sziget a tudósok számára viszont kivételes alkalmat kínált az evolúciós folyamatok tanulmányozására, ami természetesen nem véletlen.

A viperák génállományának vizsgálata segíthet a mérgek ellenanyagának fejlesztésében, valamint új, eddig a köztudatban sem gondolt gyógyszerek létrehozásában.

A kutatók figyelmeztetnek a veszedelmes élőlényekkel benépesített elszigetelt vidékkel kapcsolatban: A természet könyörtelen törvényei szerint formálja a világot, és léteznek olyan elszigetelt övezetek, ahol az ember csupán betolakodó lenne – helyek, amelyeket soha nem hódíthat meg és ahol a felderítés izgalmas tevékenysége is életveszélyes vállalkozás lenne, hiszen a túlélés nem az ember, hanem az ott uralkodó evolúciós szabályok szerint dől el.

Milyen rejtélyes teremtmények rejtőzhetnek még ezen a hátborzongató, eddig szinte ismeretlen szigeten?

A lenti videó felfedi, hogy a lakatlan területet nem biztos, hogy csak a halálos mérgű kígyók birodalmának számít, a kockázatvállaló kalandorok egy szeszélyesebb, a rovarok osztályába tartozó egyedet véltek felfedezni.