Így hívnák Debrecent, ha román kézen maradt volna, rendkívüli ez a név

Magyar szempontból az előző évszázad legsötétebb történelmi időszakai közé tartozott az első világháború, illetve annak fejleményei, minek következtében a románok 1918. novemberében megkezdték az ország megszállását.

A következő év elején változtattak a demarkációs vonalon, ami magyar részről még súlyosabb területi veszteségekkel járt. Egészen a Vásárosnamény–Debrecen–Gyoma–Hódmezővásárhely–Szegedig vonultak előre a románok, a kijelölt területeket pedig el kellett hagynia a magyar hadseregnek.

Már magukénak érezték Debrecent a románok

Április 23-án szállták meg Debrecen városát, ami 11 hónapig tartott, melynek ideje alatt a város módszeres kifosztása zajlott, a lakosok pedig félelemben éltek. Horthy Miklós végül a következő évben jelent meg a városban, a román csapatok távozásának parancsával.

Hogy a megszállók mennyire komolyan gondolták azt, hogy véglegesen megvetik a lábukat a Tiszántúlon, azt jól jelzi, hogy a legapróbb részletekre is figyeltek, és még a kiadott bélyegekre is román pecsétet nyomtak.

Ha mindez nem lett volna elég, Debrecennek román nevet is adtak, Debreținként hivatkoztak a városra, és vélhetően ez is lett volna hivatalosítva, ha a román törekvések hosszú távon megvalósulnak. Végül azonban fel kellett adniuk a terveiket, és a ma ismert trianoni határra kellett visszavonulniuk – persze nem üres kézzel.

Kifosztották az országot

A román hadsereg több ezer mozdonyt és több tízezer vasúti kocsit „zsákmányolt”, emellett vitték a gyáripari gépeket, terményt, állatokat, gyakorlatilag mindent, ami csak mozdítható volt. A Nemzeti Múzeum kincseit is el akarták vinni, ám az amerikai misszió tábornoka, Harry Hill Bandholtz személyes fellépésével megakadályozta mindezt.

Habár a magyar-román háborúként emlegetett esemény komoly károkat okozott az országnak, a trianoni területvesztésekkel össze sem lehet hasonlítani, hiszen az a jelentős magyar népesség elszakítása mellett olyan infrastrukturális és gazdasági veszteségekkel járt, aminek évszázados hatásai vannak Magyarországra nézve a mai napig is.

Forrás: Hadtörténeti Múzeum