Idegen család vezette a honfoglaló magyarokat, teljes zavar a szakértőknél

A magyarokba már gyerekkorban, az iskolában beleverik a vélt tudást, miszerint a magyarok keletről indulva egyszer csak megérkeztek a Kárpát-medencébe, ahol egykor a távoli rokon hunok már egyszer uralkodtak, és Attila király révén rettegett birodalmat vezettek. Aztán Álmos, majd Árpád megörökölte mindezt, hogy aztán a keresztény hit által I. István szentesítse az ország létét és létjogosultságát. Kézzelfogható információink hazánk eredetéről, nemzetünk származásáról csak az írásbeliség megjelenése után vannak. 

Súlyos dolog, de rengeteg, magyarokat emlegető irat még csak nem is hazánkban leledzik, sőt, gyakran nem is magyar nyelvű, hiszen Magyarországról a rivális államok is sokat írtak egykoron. Ám vajmi kevés konkrétumot tudunk arról, hogy miként is épült fel a keresztény Magyar Királyság előtt az ország.

Egyáltalán kik vezették, és milyen kapcsolatban is voltak egymással?

A Magyar Narancs korábbi cikke ezt a megfoghatatlan témát járja körül B. Szabó János és Sudár Balázs történészek segítségével. A két szakember ugyanis fellebbenti a fátylat arról, hogy a magyarok történetét nagyon leegyszerűsítsük. Nem vitatják el a korábbi elméletek minimális igazságtartalmát. Példának okáért nem elhibázott szamárságként tekintenek a finnugor nyelvcsaládhoz tartozást illetően sem. De rávilágítanak a tényre, hogy genetikai szempontból sem sok egyezést mutatunk a nyelvészetileg hozzánk kapcsolt népekkel. 

A két szakember felhívja a figyelmet arra, hogy az Árpád-család eredete valójában tökéletesen beazonosíthatatlan, és a honfoglalás korából nem lehet bebizonyítani, hogy milyen nemzetiségű is volt a törzseket irányító család. A türk eredetet egyáltalán nem látják bizonyítottnak, bár a légből kapott elmélet vádját is elutasítják. A leginkább érdekes meglátás, hogy a leegyszerűsítés mentén halad az, aki azt hiszi, hogy az egész magyarság történetben csak egyetlen Árpádról vagy Attiláról lehet szó. Elméletük szerint a magyarság "ősatyja" ,aki egykoron utat tört számunkra a Kárpát-medencében, akár valóban lehetett egy Attila nevű fejedelem, ám az aligha lehetett egyenlő a legendákban szereplő Attila királlyal.

A hun uralkodó ugyanis négy-ötszáz évvel a honfoglalás előtt ténykedett, sok-sok tucatnyi generációval később még az ő hírneve is elkopott. 

Az Árpád-családot vizsgálva már a kettős fejedelem szerepeket is megkérdőjelezik Sudárék. Szerintük könnyen lehet, hogy Árpád vezér egyszerre volt a magyarság kendéje és gyulája, sőt, lehet, hogy utóbbi nem is volt pozíció. Talán csak egy fordításbéli hiba, tévedés miatt egy nevet értettek félre korábban a szakemberek. Az elmondottakból kiérződik, hogy a két kutató nem megkérdőjelezni kívánja a nemzetünk eredetét, csupán csak rámutatni kényszerülnek arra az egyszerre összetett és mégis egyszerű tényre, hogy a magyarság eredete a múlt homályába vész, és nehéz egyetlen közös őstörzsre, akár az Árpád-családra visszavezetni a szent származást. 

Milyen lehetett az Árpád-kori magyar nyelv?

Forrás: Magyar Narancs