Hegy gyomrában találhatták meg Árpád fejedelem sírját, a rendkívüli felfedezésről évtizedek óta hallgatnak?

Jobbára nem csak az egész magyar történelem és annak mindenkori értelmezése van tele egymásnak ellentmondó információkkal és féligazságokkal, hanem még az olyan alapvető tényekben sem lehetünk egészen biztosak, hogy mikor történt meg a honfoglalás. A hivatalos kánon szerint 895-re és 896-ra teszik a történészek a nevezetes évszámot, ám a kutatók szerint csak körülbelül 900. elejére sikerült Árpád nagyfejedelemnek teljes egészében elfoglalnia a Kárpát-medencét. A keleti támogatást évező magyar törzsszövetség főleg az ellenlábasok gyűjtésében jeleskedett a kezdeti európai ténykedése alatt. 

A tudósok jelenleg abban is vitatkoznak, hogy egyáltalán valóban Álmos fia, Árpád volt-e az egyetlen vezére a magyaroknak. Ugyanis könnyen lehet, hogy az egyes ázsiai népekhez hasonlóan, kettős uralkodás jellemezte a népünket a honfoglalás időszakában. Egyesek hisznek abban, hogy Árpád híres rokonával, Kurszánnal osztotta meg hatalmát. Igaz, azt már a krónikák jegyzik, hogy a Kárpát-medencét illető stratégiai mozgásokat, illetve a diplomáciai manővereket előbbi nevéhez lehet kötni. Addig Kurszán inkább keleti, és déli irányú manőverekkel próbálkozott. Bár a történészek szerint Árpádnak köszönhető a bolgár törzsek Duna vonalán túlra történő űzése is.

Árpád jelentősége

Sőt, Árpád volt az, akik a morvák segítségével kiűzte az egykori Pannónia, illetve az addigra már régen elporladt Római Birodalom maradványain éldegélő keleti frankokat a majdani ország területéről. Magáról Árpádról ennek ellenére is vajmi keveset tudunk, és az ismert információk sem feltétlenül lehetnek teljességgel bizonyosak. Apja, Álmos végzete sem ismert, a legtöbb, utólag keletkezett feljegyzés is egyszer csak elfelejti a továbbiakban emlegetni a nagy elődöt. Állítólag Álmost még a bolgárokkal vívott huzavona során, Erdélyben érhette a halál. Találgatások szólnak hatalmi harcról, de még arról is, hogy áldozatként mutatták be őt a természeti isteneknek a nép szenvedéseiért. 

A jelenlegi álláspont szerint Árpád hatvan éve kora után, valamikor 907-ben hunyhatott el, valószínűleg a majdani Magyar Királyság központjában. Dr. Lánszki Imre ökológus szerint egy bizonyos Ős-Budavár településen, amit ő maga a nagyfejedelem központjaként azonosít. A szakember szerint ez az egykorvolt vár, amit manapság már szemmel sem lehet látni, a nagy hun uralkodó, Attila birodalmi központja helyén alakult meg. Lánszki elmélete arról szól, hogy a hun Szikambria helyén szerveződött meg a magyar törzsszövetség "fővárosa", és itt is került a rejtett barlangrendszerekben eltemetésre előbb Attila, majd évszázadokkal később, Árpád is.

Sajnos a doktor úr feltevései az elmúlt évtizedekben sem kerültek igazolásra

ám saját gondolatmenete szerint a felszíni képződmények, a sziklák vélt vagy valós, nem természetesen eredete és elrendezése mind arra utalnak, hogy vár állott a Budakalász környéki hegyekben. A Pilis változatos felszíni képződményei valóban jól elrejthették a legendás várat, és majdan Árpád fejedelem sírját is. Azonban Árpád halála, és az eltűnt síremléke a mai napig egyfajta tabuként szolgál a magyar tudomány életben. Minden kétséget kizáróan ugyanis sem profi szakembereknek, sem önjelölt tudósoknak nem sikerült igazolniuk az elméletet, miszerint a Pilisben várja a felfedezést Attila és Árpád síremléke. 

Korábban a Holdvilág-árok "volt" Árpád sírhelye:

Forrás: karpatutak3.blogspot.com, usubufood.blog.hu