promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Kiderült Anonymus eredeti neve, rendkívüli, a magyar történelem legnagyobb rejtélye oldódott meg?

Kiderült Anonymus eredeti neve, rendkívüli, a magyar történelem legnagyobb rejtélye oldódott meg?

Borítókép:  Profimedia / illusztráció
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc

Olyan jól titkolta kilétét, hogy hosszú évszázadokkal később is csak vitatkoznak a kutatók, ki lehetett Anonymus?

Anonmyus neve már önmagában is egyet jelent a talánnyal, azon pedig, hogy ki lehetett a legendás történetíró, az eltelt nagyjából 800 év távlata sem segíti. Mint ahogy azt sem lehet biztosan tudni róla, hogy pontosan mikor született vagy halt meg, még az is kérdőjeles, hogy egyáltalán melyik Béla királyunk krónikása volt.

A legtöbb feltételezés abban állapodott meg, hogy III. Béla király történetírója volt, aki magát csak P. Mesternek nevezte – és ez az a kapaszkodó, amiből már többen is kiindultak. A 70-es években népszerű tézis volt, hogy a Pósa püspök nevet takarhatta a P. Mester, ez azonban nem aratott osztatlan sikert.

Nincs bizonyíték a prépost létezésére

Györffy György 1975-ben megerősítette kutatásai alapján, hogy a Gesta Hungarorum, vagyis a magyarság történetének addigi legátfogóbb szerzeménye a 12-13. században íródott. Győrffy továbbá az Anonymus műveiben említett területeket vizsgálva próbálta meg behatárolni a szerző származását is, ennek során esett ki a körből Pósa püspök, és így lett Győrffy szerint a legvalószínűbb Péter óbudai prépost.

Ám a térképelméletre sem lehet biztos pontként tekinteni, mivelhogy ebből az időszakból nincs bizonyíték arra, hogy a Péter nevű prépost valódi személy volt – Imre király idejében találtak egy erre vonatkozó oklevelet, az viszont korban nem stimmel.

Két elmélet maradt

Csapodi Csaba a 70-es években könyvet is írt az Anonymus-kérdés történetéről, ő viszont II. Béla korába helyezi a krónikást. Ezt követően, még mindig a 70-es években Kristó Gyula leginkább kronológiai szempontból elmélkedett erről, Sólyom Károly pedig még egy táblázatot is készített a lehetséges személyekről. Győrffy azonban az 1988-ban megjelent Anonymus: Rejtély vagy történeti forrás? könyvében bírálta ezeket az elméleteket.

Továbbra is az tűnik a legelfogadottabbnak, hogy Anonymus III. Béla krónikása volt, a kérdőjelek ellenére viszont a P. Mester elnevezés kapcsán a Pósa püspök és a Péter prépost elmélet is tartja magát, így a rejtély csak félig-meddig nevezhető megoldottnak. A névnél azonban talán még fontosabb kérdés, hogy miből merített Anonymus, milyen értelmezést köthetünk a krónikáihoz, ez a beszélgetés ezt a témakört is említi: