promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Az ukrán főváros közepén rendkívüli magyar dolog áll, nem véletlen maradt ki a történelemkönyvekből

Az ukrán főváros közepén rendkívüli magyar dolog áll, nem véletlen maradt ki a történelemkönyvekből

Borítókép:  Profimedia / illusztráció
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc

Magyar nyelvű szöveg is olvasható rajta, ezért került oda lassan 30 évvel ezelőtt.

A kárpátaljai magyar emlékművek közül a legismertebb és legjelentősebb egyértelműen a Vereckei-hágónál található millecentenáriumi emlékhely, amely nem csupán a honfoglalás miatt fontos történelmi helyszín, 1241-ben ugyanis itt jöttek be a tatárok, de az első és a második világháború idején is csaták zajlottak itt.

1896-ban már állítottak itt egy emlékművet, ezt azonban tönkretették, és végül 100 évet kellett várni, hogy a következő elkészüljön. A következő évtized során ezt is megtalálták a nacionalista vandálok, 2008-ban azonban újjáépítették. Az ilyen és ehhez hasonló esetek egyébként meglehetősen gyakran fordulnak elő a mai országhatáron kívül, de a trianoni békediktátum előtti határokon belül található emlékművek esetében.

Épp ezért jelentős, hogy az ukrán fővárosban, Kijevben is található egy honfoglalási emlékjel, amit 1997-ben emeltetett a Magyarok Kijevi Egyesülete, a munkálatokat pedig Vígh János építész, Jurij Bahalika szobrász végezte el.

Az emlékhelyet a kijevi Magyar dombon avatták fel, a honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére. Két emberméretű gránittömbből áll, amin egy hatalmas bronzkorong található, benne egy piros-fehér-zöld folyómotívummal, mutatva a honfoglaló magyarok távolba vezető útját. Ezt egy hegycsúcs és rajta a Szent Korona ferde keresztje zárja.

2015-ben ismeretlenek ellopták a bronzkorongot, azóta azonban pótolták azt, az emlékjel pedig azért is jelentős, mert ez a mai Magyarországtól található legtávolabbi műalkotás, ami a honfoglaló magyaroknak állít mementót.

Az emlékművön magyar és ószláv szavakkal idézték fel a honfoglalást:

Az ugorok a ma Magyar hegynek nevezett Kijevi hegy alatt vonultak és a Dnyeper partján ütöttek tábort” 

- olvasható.

A Magyar dombnak vagy hegynek hívott helyszín a 11-12. században kapta ezt a megnevezést, egy szerzetes a magyarok bejövetelére utalt akkor ezzel. Azóta több fontos történelmi esemény is lezajlott a dombon, ahol az első legjelentősebb kijevi fejedelem, Aszkold sírja is található. A magyar emlékmű végül Göncz Árpád akkori köztársasági elnökünk közbenjárásának is köszönhető, és ma is szinte minden Kijevbe látogató magyar politikus útba ejti.

Az emlékmű néhány hónappal ezelőtt így nézett ki: