Ezek voltak Petőfi Sándor utolsó szavai, titkos dokumentum került elő Kolozsvárról

Petőfi Sándor utolsó napjai – Halál vagy hadifogság?

Petőfi Sándor halálának körülményei a mai napig vitatottak. A hivatalos dokumentumok szerint 1849. július 31-én a segesvár-fehéregyházi csatában tűnt el, valószínűsíthetően az orosz dzsidások áldozataként.

Ugyanakkor a kutatások és újonnan előkerült feljegyzések szerint – köztük Dr. Józsa Antal akadémikus felfedezései – arra mutatnak rá hogy hazánk egyik legkiemelkedőbb költője, forradalmára és nemzeti hőse, Petőfi Sándor nem aznap halt meg, hanem orosz fogságba kerülhetett.

Petőfi Sándor a csatatéren

A segesvári csata végzetes napján Petőfi Sándor civil ruhában, fegyvertelenül tartózkodott a harcmezőn.

A szemtanúk elmondása szerint eleinte Bem József, az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc rangos katonai vezetőjének társaságában volt, de a tábornok hátrébb sorolta a csatatéren. Az ütközet folyamán a falu határánál, egy vetésterület határoszlopának támaszkodva figyelte az eseményeket. Amikor az orosz lovasság rohamra indult, megpróbált elmenekülni.

Utoljára Pap Lajos őrnagy és Lengyel József orvos látta élve, majd nyomtalanul, eltűnt szem elől.

Józsa Antal felfedezése – Tényleg elrabolták?

2001-ben Dr. Józsa Antal akadémikus egy kolozsvári kutatás során olyan dokumentumra bukkant, amely szerint Petőfi 1849. augusztus 3-án még élt, és jelentést tett Bem József tábornoknak. A felfedezés gyökeresen átírta a költő halálával kapcsolatos eddigi narratívát, hiszen ez azt jelenthetné, hogy Petőfi Sándor nem veszett oda a csatában, hanem hadifogságba kerülhetett.

Azonban a dokumentum rejtélyes módon eltűnt, Józsa Antal, az elismert akadémikus és történész pedig elhunyt, mielőtt nyilvánosságra hozhatta volna a pontos tartalmát.

Egyes előkerült orosz források szerint az 5. cári gyalog hadtest nem minden hadifoglyot dokumentált, és a Segesváron fogságba esett magyar katonák egy részét nem adták át az osztrákoknak.

Sőt, a kutatások szerint egy Szydlowski nevű katonával megegyező sors várhatott Petőfi Sándorra is: ismeretlen személyként szállíthatták Oroszországba, ahol nyoma veszett.

August Heydte őrnagy és a rejtélyes iratok

A hagyományos történelem szemlélet szerint Petőfi a csatában esett el, testét soha nem találták meg. A költő utolsó óráinak rekonstruálásában fontos szerepet játszott August Heydte osztrák őrnagy 1854-ben készült jelentése. Heydte, aki a Lüders orosz gyalogsági tábornok mellé beosztott osztrák összekötő csoport tagja volt, arról számolt be, hogy a Fehéregyháza és Héjjasfalva közötti területen egy holttestet látott. A test ingre és nadrágra levetkőztetve feküdt egy szökőkút közelében, mellette pedig több szakadt és véres dokumentum hevert.

Az őrnagy szerint ezek az iratok arra utaltak, hogy az elhunyt Bem tábornok környezetéhez tartozhatott.

Heydte jelentése azonban több ponton is kérdéseket vet fel. Az egyik legfontosabb kétely, hogy az állítólag a holttestnél talált iratok tartalmuk alapján nem kerülhettek az orosz fővezérség kezére 1849. július 31-én vagy azt követően.

A dokumentumok egyike ugyanis Kemény Farkas ezredes jelentése volt Kolozsvárról, amelyben az orosz Grotenhjelm-hadtest elleni védelmi intézkedéseket részletezte. A jelentés mellett egy létszámkimutatás és több magyar kitüntetés is szerepelt, amelyek kétségessé teszik Heydte beszámolójának hitelességét.

Dorsner ezredes egyetlen olyan iratról tett említést, amelyet egy elesett tisztnél találtak – ez Bem július 29-i parancsa volt Stein Miksa ezredeshez, amelyben a nagyszebeni orosz állások elleni támadást rendelte el.

Dienes András kutatásai szerint Heydte jelentésében több olyan dokumentum is szerepel, amelyeket utólag helyeztek Petőfi Sándor feltételezett holttestének közelébe, ám ezek összefüggése a költővel semmilyen bizonyított tényen nem alapul.

Mindezek a részletek tovább bonyolítják Petőfi Sándor eltűnésének történetét, és azt sugallják, hogy a valós események még mindig feltárásra várnak.

Ezzel szemben Dr. Józsa Antal és az esetet tanulmányozó kutatók arra hivatkoznak, hogy az oroszok a segesvári csatában több mint 500 hadifoglyot ejtettek, akik közül sokakat Havasalföldön keresztül hurcoltak el Oroszországba. Az eddigi ismeretek szerint ezek közé tartozhatott Petőfi Sándor is, akinek haláláról valós tényeket nem ismerünk biztosan.

Petőfi Sándor utolsó üzenetei vitatottak

A költő utolsó gondolatai és szavai máig vitatottak, a fennmaradt dokumentumok és iratok által csak következtetni lehet utolsó napjaira.

• Utolsó ismert levele: 1849. július 29-én, két nappal a segesvári csata előtt írta feleségének, Szendrey Júliának Marosvásárhelyről. Ebben fáradalmairól és a közelgő harcokról számolt be.

• Utolsó verse: A Szörnyű idő... című költeményt 1849. július 6. és 17. között írta Mezőberényben. A versben a háború borzalmait és a nemzet szenvedéseit örökítette meg.

Petőfi eltűnése és utolsó napjainak rejtélye továbbra is megválaszolatlan kérdéseket vet fel. A dokumentumok eltűnése, a ellentmondásos beszámolók és a történelmi viták mind arra utalnak, hogy a költő sorsa máig nem teljesen feltárt. Az igazság talán soha nem kerül napvilágra, de az utána maradt versek és levelek örökre megőrzik emlékét.

Az alábbi videóban Petőfi Sándor halálának rejtélyes okait elemzik: