
Petőfi Sándor valóban egy menzás ételért rajongott, amit undorítóvá is lehet varázsolni
Olvass tovább...
Petőfi Sándor kedvenc ételeiről szívesen írt leveleiben és költeményeiben.
Petőfi Sándor egyszerű és hagyományos ételeket kedvelt, erről saját írásaiból és kortársai visszaemlékezéseiből szerezhetünk tudomást. Kedvencei közé tartozott a túrós tészta, a gulyásleves, az aludttej, a hagymás rostélyos és a paprikás csirke.
A túrós tésztához való ragaszkodását barátjának, Kerényi Frigyesnek írt levelében is kifejezte: „Szeretőmet, a franciákat, a túrós tésztát és a rónaságot fülem hallatára ne gyalázza senki.”
Petőfi verseiben is megjelennek az ételek. A Fekete kenyér című versében édesanyja által készített egyszerű kenyeret dicséri:
A Helység kalapácsa című művében pedig a kukorica-gölödint említi:
„Én kendet utálom, mint a kukorica-gölödint!”
Bár konkrét feljegyzés nincs arról, hogy Petőfi mennyire volt profi szakács, írásaiból és életútjából kiderül, hogy a konyhai tevékenységekben is részt vett. Vándorszínész korában például serért, borért és tormás kolbászért szaladt a kocsmába a társulatnak, katonaként pedig kukoricagombócokat főzött rántott levesbe közlegény társai számára.
Olvass tovább...
Érdekesség, hogy Petőfi szerette az éticsigát is. Jókai Mór visszaemlékezése szerint:
„Színház után elmentünk vacsorálni a Sperlbe (ott volt a Váci utcán egy kurta kocsma), oda járt Petőfi rendesen. Télen szerette a csigát, nem a tésztát, hanem a valóságos éti csigát... és hozzá karlócai ürmöst ivott.”
Petőfi idejében az éticsigát forró vízben megfőzték, majd a házából kivéve hagymás zsíron megsütötték, és tojást ütöttek rá. A gazdagabbak burgundi módra, fűszervajjal elkészítve, a kifőzött házába visszatöltve fogyasztották.
Hozzávalók:
- 20-25 éticsiga
- 2 evőkanál zsír
- 1 fej vöröshagyma
- 2 tojás
- Só, bors ízlés szerint
Elkészítés:
1. Gyűjtsük össze az éticsigákat, majd alaposan mossuk meg őket. Hazánkban az éti csiga szedését környezetvédelmi rendelet szabályozza, az idény általában április elejétől május közepéig/végéig tart, attól függően, hogy mikor kezdődik az állatok szaporodási időszaka, mert azt követően már nem szabad őket összeszedni. De nemcsak az összes begyűjthető állat mennyiségét korlátozzák, a méretét is, így a 34 mm alatti csigákat nem szabad begyűjteni.
2. Forraljunk vizet egy nagy edényben, és tegyük bele a csigákat. Főzzük őket körülbelül 10-15 percig.
3. Szűrjük le a csigákat, majd távolítsuk el őket a házukból egy hegyes eszköz segítségével.
4. Melegítsük fel a zsírt egy serpenyőben, és dinszteljük meg rajta az apróra vágott vöröshagymát.
5. Adjuk hozzá a csigahúst, sózzuk, borsozzuk ízlés szerint, és pirítsuk néhány percig.
6. Verjük fel a tojásokat, majd öntsük a csigára. Keverjük össze, és süssük addig, amíg a tojás megszilárdul.
7. Melegen tálaljuk friss kenyérrel.
Ez a recept hűen tükrözi a 19. századi magyar konyha egyszerűségét és ízvilágát, amelyet Petőfi Sándor is kedvelt.
Olvass tovább...