Eddig ismeretlen piramist fedeztek fel Dél-Amerikában, a majáknál is sokkal régebbi nép építette

Piramisok - nem csak egyiptomi műfaj

A világ leghíresebb piramisai minden bizonnyal az egyiptomiak - de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének más helyen is. A piramis struktúra Egyiptomtól több ezer kilométerre lévő helyeken is megtalálható, Dél-Amerika prekolumbián civilizáció szintén hatalmas piramisokat emeltek az egykor virágzó birodalmaikban.

A közelmúltban a perui Chupacigarro régészeti lelőhelyen egy újabb piramisszerű építményt fedeztek fel, amely a kontinens egyik legősibb civilizációjához, az általában kevéssé ismer Caral kultúrához köthető. 

A feltárás során a kutatók eltávolították a területet borító növényzetet, ami alatt hatalmas kőfalakra bukkantak. Az építmény legalább három egymásra épülő platformból áll, sarkainál pedig függőlegesen elhelyezett nagy kövek, úgynevezett "huancák" találhatók.

Az ősi Caral civilizáció

A Caral civilizáció annak ellenére, hogy nem ismert, igen jelentős volt Dél-Amerikában, korának egyik legfejlettebb társadalma volt. Jelentős volt a mezőgazdaságuk, fejlett az építészetük és a társadalomszervezés terén is igen előremutató dolgokat vittek véghez, noha írásbeliségük egyáltalán nem volt.

Nem a piramis volt az egyetlen érdekes felfedezés: a feltárt városrészben találtak egy úgynevezett geoglifet is, egy hatalmas emberi fejet ábrázoló kőfejet - csak hogy van egy csavar. Az ábra ugyanis szándékosan úgy van tervezve, hogy csak egy bizonyos szögből látható a forma, ami a kutatók szerint minden bizonnyal arra utal, hogy a település nem csak egy hétköznapi város, hanem kulturális és vallási központ is lehetett, ami minden bizonnyal szoros kapcsolatban állt a közeli városokkal és a part menti népekkel.

A kutatások a térségben biztosan tovább folytatódnak, a régészek remélik, hogy további titkokat tárhatnak fel erről a lenyűgöző civilizációról. Egy dolog biztos: a történelem egyik legősibb városának titkai még messze nem tárultak fel teljesen.

Videó a Caral civilizációról:

_{forrás: Arkeonews}