Így készült az atomháborúra a Magyar Népköztársaság, tízmilliárdokat pumpáltak a haderőfejlesztésbe

Legvidámabb barakk, Balaton, Zsigulik, épülő panelházak, gulyáskommunizmus – csak néhány kulcskifejezés, ami azonnal beindítja a 70-es, 80-as évek keserédes visszaemlékezését. Azért nem feltétlenül nosztalgiáját, mert ugyan sokak szerint jobb volt, mások „átkosnak” hívják. Az biztos, hogy sok titkot vitt magával a sírba az az időszak, és persze néhány igazán félelmetes részlet is kiderült – egyebek között a hidegháborús paranoiáról, ami az Egyesült Államok és a Szovjetunió versenynek álcázott rögeszméiből tevődött össze.

Magyarország egy látszólag apró, jelentéktelen részlete volt ennek a hatalmas kirakósnak, mégis itt voltunk Európa kellős közepén, egy ütközőpontként – mint mindig. És ha nagy baj lett volna, nem ússzuk meg, mint ahogy erre is számos példa volt már a történelem során.

Az nem volt titok, hogy a szovjetek mindenáron le akarták gyűrni az USA-t, és már a hatvanas évek elején terveket szőttek, hogy hogyan fogják átvenni az irányítást a fegyverkezési őrületben, méghozzá rubelmilliárdokból. Az elképzelésnek majdnem súlyos következménye lett, elég csak megemlíteni a kubai rakétaválságot. Természetesen a keleti blokk többi országa is hasonlóan magas védelmi kiadásokra volt kényszerítve.

Kádár János ugyanakkor nem volt oda ezekért a grandiózus tervekért, hiszen attól tartott, hogy gazdasági összeomlást eredményez Magyarországon, de ellentmondásnak nem volt helye, legfeljebb húzni-halasztani lehetett a kötelességeket. A szorongató szovjet nyomás hatására így is iszonyatos pénzeket kellett a haderőfejlesztésbe pumpálni.

Az 1966-ban kidolgozott ötéves tervben 52 milliárd forintot irányoztak elő erre, míg a nemzeti összjövedelem évi 157 milliárd forint volt. Ez olyan, mintha napjainkban a következő öt évben tízezermilliárdokat szánna az ország védelmi kiadásokra. Habár ez így, ebben a formájában nem valósult meg, a magyar gazdaság mégis megsínylette a kényszerű haderőfejlesztést.

Az agrárium, az ipar egyaránt sok problémával küszködött, beköszöntött a hiánygazdaság, lépni kellett. Az új gazdasági mechanizmus látszólag kiutat jelentett, valójában azonban csak elfedte a gondokat és tompította a hatásokat, a 80-as évekre viszont már teljesen eladósodott az ország, a dollárhitel pedig egészen félelmetes mértékűre duzzasztotta az államadósságot.

Az atomháborúra készülni kellett

Hogy mégis mennyire komoly volt a keleti blokk készültsége, azt ez a dokumentumfilm is bizonyítja, mint ahogy azt is, hogy egy esetleges nukleáris konfliktus Magyarország számára végzetes lett volna. Szerencsére nem következett be, ám néha csak egy hajszál választotta el a világot a legrosszabb forgatókönyvtől.

Forrás: 24.hu